Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 2. Petőfi adomák (1908)

Adomák 25 neki, hogy a Nemzeti Színháznál van alkalmazva, de nem Petrovics, hanem Rónay néven. Ezután a viszontlátás örömére egy pár pohár bort ivott vele s aztán elváltak egymástól. Történt azonban, hogy a szabadszállási legény nem ütötte meg a katonai mértéket, igy hát hazatért s ott elbeszélte Petőfi szüleinek, hogy fiókkal találkozott s hogy a Nemzeti Színháznál van Rónay néven. A szülők kapva-kaptak az örömhíren s azonnal Pestre utaztak, ott pedig egyenesen a Nemzeti Színházba siettek. Éppen próba volt, melyet Petőfi a kulisszák mögül nézett végig, midőn egyszer csak hallja odakint apja dörgő szavát, amint Rónay után tudakozódik. A következő pillanatban nyilik az ajtó s a szülők zokogva rohannak fiók felé, nyakába borulnak és könnyeik és csókjaik özönével árasztják el halvány arczát. Apja, de különösen forrón szeretett anyja esdekléseinek engedett s haza ment velük Szabadszállásra. (Péchy I. följegyzése.) A Két roKonhangzású név. Az ifjú Petőfi gyönyörűséget talált benne, ha valakivel ingerkedhetett; de ezt oly kedélyesen tette, hogy csak az bosszankodott érte, akinek nagyon elevenére talált. Így történt Ostfi-Asszonyfán is, ahol Salkovics mérnöknél, egyik közeli rokonánál lakott. Volt ugyanis a háznál egy Ráró nevű agár is, ő megleste, mikor ez és Salkovics