Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 2. Petőfi adomák (1908)

17 Petőfi-Könyvtár — Jól van, fölkelhetsz, de ígéretedről meg ne feledkezzél! S az egész három év alatt, míg Aszódon tanult, nem is volt rá esett, hogy mulasztást követett volna el. A gvermeh vállalKozó szelleme. Sár-Szent-Lőrinczen egy alkalommal, tavasz felé, a jég már olvadóban volt s a nagyobb tanulók csúszkálni akarván, hosszabb jégtábla keresésére indultak a falu alsó végén elfolyó érre. Petőfi is velük ment több kisebb tanulóval; de közülök csak annak engedték meg, hogy tovább is velük tartson, aki átugorja az ért, mely sokkal szélesebb vala, hogysem meg bírták volna tenni. Sándor azonban nem tágított, hátrált, neki futott s a középen túl ugrott ugyan, de a jég beszakadván alatta, térden felül vizesen jutott a túlsó partra ; ám azért konokul ott maradt, estig hordta a vizes ruhát. íme, hogyan nyilatkozik málékkor a későbbi férfi egyik legjellemzőbb vonása. A szigorú tanár. Aszódi diák korában vándorszínészek vetődtek Aszódra. Petőfi mindjárt megérkezésük estéjén fölkereste őket a korcsmában és velük töltötte az éjszakát. Korén, Petőfi tanára, látván a fenyegető veszedelmet, mindent elkövetett Petőfi visszatartására. Egy éjjel újra kimaradt a fiú, sőt másnap iskolába se ment. Meghallván a tanár, hogy