Kéry Gyula: Petőfi könyvtár 1. Friss nyomon (1908)

Mednyánszky Berta

64 Petőfi-Könyvtár tudatossá szerelme, melyről valahányszor a szép szőke leánynyal Vachottéknál találkozott, sohasem nyilatkozott. De azért időnkint később is föl-föl­szakadt a költő kebléből egy-egy sóhajtás Etelka után: De bár szeretni vágyok újólag, A holt leánykát nem feledtem el... A hegytetőn még ül a téli hó, Midőn tövében már virág fesel. Ebben a lelkiállapotban volt a költő, midőn az 1845-ik esztendő augusztus - szep­tember hónapjá­ban kirándultGö­döllőre és egy jobbmódú félhe­lyes gazda sze­rény nádfedeles házikójában szállt meg. Innen járt át naponta az odavaló református papiioz: Erdélyi Ferenczhez, akit még Debreczenből ismert. A lelkész ifjú fele­ségét gyakran meglátogatta Mednyánszky Berta. A költő a tiszteletesné révén ismerkedett meg a kékszemű, aranyszőke hajú leánynyal, aki olyan szép és bájos volt, mint Csapó Etelka, olyan szép, amilyet csak a költő képzelete tud alkotni, s akiben ő egy uj Etelkét vélt föltalálni. Petőfi lakása Gödöllőn.

Next

/
Thumbnails
Contents