Kéry Gyula: Petőfi könyvtár 1. Friss nyomon (1908)

A dömsödi ereklyék

A dömsödi ereklyék 61 Hogy néhány forinthoz jusson, eladta bútorait a szomszédoknak, a kik közül Lukácsi István esküdt a keskeny kis nyoszolyát vette meg. Mikor Lukácsi a pénzt kifizette, s a nyoszolyát elszállította, Petrovics szomorúan sopánkodott: Hej, nem szívesen válok meg ettől. Régi jó nyoszolyánk volt. Ebben született Sándor fiam. Lukácsi István halála után a nyoszolya Mészáros Károlyra maradt. Tőle jutott Cser Gábor tulajdonába. Petrovicsékat Csilling András hozta kocsiján Pestre. Olyan szorult helyzetben voltak, hogy a fuvardijat sem tudták kifizetni, hanem pénz helyett bútorokat és konyhaszereket adtak a fuvarosnak, a kinek özvegyétől szereztem meg az almáriumot és a husvágóbárdot. Az ereklyék gyűjtése köz ben a nagy költő iránti kegyelet megható jelenségeinek is voltam tanúja. Cser Gábornak, a dömsödi gazdának nem egyszer sok pénzt kínáltak azért az egyszerű, szú-ette, kopott nyoszolyáért, melyben a Petrovics mészáros fia a világra jött. De Cser Gábor nem adta oda senkinek, nekem is csak akkor engedte át, midőn megtudta, hogy a Petőfi-társaság ereklye-tárában fogják kegyelettel megőrizni. Petőfi atyjának húsvágó bárdja.