Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

Móricz Zsigmond a Kelet Népét átvéve, tájékozódott a magyarság fennmaradásának, identitástudata erősítésének módozatairól. Lapja 1940. jan. l-jei számának vezércikkében — Hagyd a politikát: építkezz! — hozzákezdett a feladatok és lehetőségek számbavételéhez: „Mik a legsürgősebben megoldandó s mik a mai viszonyok mellett a közönség saját erejéből megoldható feladatok. (...) Tagosítás vagy útépítés? Útépítés vagy a földmívelési kultúrának népfőiskolák által való legsürgősebb kiterjesztése? Uj mezőgazdasági szervezkedés, beszerzési, művelési, eladási szervezetek létrehozása vagy a falvak és gazdasági berendezkedés újjáalakítása? (...) Vége a teoretikus elmélkedésnek. A magyar népnek föl kell lámadnia halotti poraiból is, hogy a rá váró életet megmentse. Hagyjátok most a politikát, magasabb politikára van szükség: az önsegély politikájára." (I. h. 2. I.) Vö. a 17. sz. jegyzettel. E cikk után részleteket közölt a Kelet Népe Boldizsár Iván A gazdag parasztok országa című könyvéből, így a dán népfőiskolákat bemutató sorokat is. (I. h. 2-4. I.) A Kelet Népe következő. 1940. jan. 15-i számában megkezdte Féja Géza A jövő kultúrpolitikája című tanulmányának a közlését. Féja itt, mint már a Márciusi Front idején is, az ország demokratikus átalakításának kultúrpolitikai vetületét vizsgálta. A népnevelés feltételei szerinte az iskola, a kultúrház, a népkönyvtár és az iskolánkívüli népművelés. (L. Kelet Népe 1940. jan. 15. 5-6.

1.; febr. 1. 8-9. I.) Utóbbi alatt a népfőiskola értendő, amelynek feltételeiről és terveiről külön tanulmányt írt a szerző. (A népfőiskola alapjai. Kelet Népe 1940. febr. 15. 3-4. 1.) Maga Móricz Zsigmond is — írótársaival — népfőiskolát tervezett. Rutlkay Györgynek írott. 1940. jan. 19-i levele szerint a népfőiskolákkal való behatóbb foglalkozásra Féja Géza kultúrprogramja ösztönözte (1. az 59. sz. levelet). Először 1940. jan. 18-ra hívta össze néhány írótársát, Boldizsár Ivánt, Erdei Ferencet, Féja Gézát. Illyés Gyulát, Kovács Imrét és Németh Lászlót ez ügyben. Valószínűleg több alkalommal is találkoztak csütörtökönként Móricz törzshelyén, a Pannónia kávéház különtermében. Móricz Zsigmond a Kelet Népe 1940. febr. 15-i számában vezércikket írt Népfőiskola címmel (1-2. I.): „Ma úgy tűnik fel nekem — írja —. mintha Magyarország az az autodidakta ember volna, aki maga akar pótolni mindent. Nincs olyan falu, ahol egy Veres Péter ne volna. Persze, nem jutnak el a Veres Péter magaslatára, de ugyanaz a mohó roham a tudás és a kifejezés útján. Ezt a tanulási elszántságot az utóbbi években egy különös intézmény akarja összefoglalni és szentesíteni, a népfőiskola." Hivatkozik Féja Géza kultúrprogramjára. majd így folytatja: „Új generációt kell teremtenünk: amely képes legyen a modern mezőgazdaságra, a mezőgazdasági iparra, a szövetkezésre, s így a mai életnek megfelelő szervezett munkára. A népfőiskola ennek a nevelésnek a befejezése lesz." Ezután Móricz Zsigmond felkérésére Boldizsár Iván elkészítette a „Magyar Népfőiskolai Társaság" tervét, mely a folyóirat 1940. márc. l-jei számában jelent meg (5. I.). A fennmaradt kézirat tartalmazza a cikk első bekezdését is, mely a nyomtatott változatból kimaradt: „Roppant örülök, hogy kis dániai könyvem Móricz Zsigmond kitüntető cikke nyomán az lett, aminek írás közben szántam: elgondolkoztató és példamutató. Még jobb volna persze, ha nemcsak írók és a körülöttük csoportosuló tisztaszívű magyar szegénylegények látnák meg a dán paraszt útjában a példát, hanem azok is, akiknek a könyv tulajdonképpen íródott: a falusi nép. Talán ebben az egy esetben nem ildomtalan, ha az író saját könyve áráról beszél: de ez a kis könyv mindössze negyvennégy fillér, s azért ily kevés, hogy a paraszt s a munkás is megvehesse... Vajon eljut-e hozzájuk? A könyvterjesztés mai formái között a maguk jószántából nem veszik, mert nem vehetik meg. Nincs, aki odavigye hozzájuk. Ez már a magyar népkönyv, a »ncmcs ponyva « kérdését érinti. Hadd írjak erről egy más alkalommal, kissé saját népkönyvem tapasztalatai alapján. Most megfogadom a Móricz Zsigmond-i tanácsot, segítek építkezni. Aki a kis könyvel olvasta, annak feltűnhetett, hogy a népfőiskoláról aránylag kevés szó esik. Hadd pótolom itt részben, amit a helyszűke belém fojtott." (L. PIM M. 100/5905/1.) Ezután a szerző a dán népfőiskolák spontán keletkezését dicséri: nem az állam, de maguk a parasztok kezdeményezésére alakullak az első népfőiskolák. .A Magyar Népfőiskolai Társaság célja — folytatja — a dán és a finn minták alapján, de lényegében és lelkében magyar népfőiskola megteremtése.