Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

232. K: Kopré József tulajdona: — If. Gépirat autográf tintaírású aláírással, a Kelet Népe fejléces levélpapírján. M: Kopré József: A Kelet Népe szerkesztőségében. Nők Lapja 1987. okt. 25. 15. I. (levélfogalmazvány). 233. M: Kelet Népe 1940. aug. 1.15.1. A szavalókórust megkaptam: Környei Elek szavalókórusra feldolgozta Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című költeményét, és 1940. júl. 14-én egy levél kíséretében elküldte Móricznak. A levélhez csatolt még egy rövid ismertetést is arról, hogy miért dolgozta fel a művet, továbbá, hogy azt kik és hol adták már elő. (L. PIM M. 100/1147.) Környei Elek arra kérte Móriczot, hogy közölje a feldolgozást a Kelet Népében, ez az elképzelése azonban nem valósult meg. —megpróbálom előadatni: Nem tudunk róla, hogy Móricz előadatta volna a szavalókórust. 234. K: PIM M. 100/2619. — 1 f. Gépiratmásolat. Móricz ezután is figyelemmel kísérte Kopré József sorsának alakulását. Vö. a 462. sz. levéllel és jegyzettel. 235. M: M. Zs. levelei. II. 337-339. 1.; Tíz év. II. 347-349. 1. boldoggá tettél leveleddel: Németh László szóban forgó levelét nem ismerjük. 1940. júl. 16-i (225. számú) levele után valószínűleg újabb levéllel fordult Móricz Zsigmondhoz. Ez lehetett Németh László Tanterv című írásának (Kelet Népe 1940. aug. 15. 2-3.1.) kísérőlevele. Vö. a 242. sz. levéllel. — Először is a RS: Németh László bizonyára gratulált Móricz Zsigmond Rózsa Sándor a lovát ugratja című regényéhez (I. a 198. sz. jegyzetet). Vö. Németh László: Rózsa Sándor eposza. Magyar Ut 1941. jún. 12. 5.1. —Márai: Márai Sándor (1900-1990), író. —Én csak egy könyvét olvastam: Valószínűleg Márai Sándor A mészáros című regényéről (Wien, 1924. Pegazus Verlag) van szó. — jött Kassák: Kassák Lajos: Márai Sándor. Kelet Népe 1940. aug. 1. 4-5. I. — a székelyek sátrában: A könyvnapon (1940. jún. 3-5.). — Pogány O. Gábor magától megírt egy cllenkritikát: Pogány Ödön Gábor (1916), művészettörténész, a Kelet Népébe főleg könyvkritikát írt. Szóban forgó írása — Márai Sándor: Vendégjáték Bolzanóban — Kassák kritikája után jelent meg a Kelet Népében (5-6.1.). — Szabó Dezső csakugyan megjelent: Szabó Dezsőről I. a 25. sz. jegyzetet. A Magyar Nemzetben 1940. júl. 28-án kezdődött Budapesti séták című cikksorozatáról van szó. Ez a sorozat 1940. okt. l-jén ért véget. — kén'ényét: bizonyára Szabó Dezső szerzői jogainak visszaszerzése érdekében tett lépései valamelyikéről van szó. A Genius könyvkiadótól az író szerzői jogait a Lantos-cég vette át, s ez a zsidótörvény miatt beolvadt a Révai Rt-ba. Velük hadakozott Szabó Dezső. A Magyar Nemzetet zsidóbarát lapnak tartotta a jobboldali közvélemény. — M. N.: Magyar Nemzet. —parancsot kapott, pl hogy P. lépjen le: Pethő Sándor. L. a 36. sz. jegyzetet. — Mai számban benne van Kassák is, Pogány Ő. Gábor is: A Magyar Nemzet 1940. aug. 3-i számában Kassák Lajosnak elbeszélése (Rigó megijeszti Nanut. 9.1.), Pogány Ödön Gábornak pedig kritikája (Puskás Lajos: Júlia szép leány. 6.1.) jelent meg. — Ottlik úr: Ottlik György. L. a 226. sz. sz. levelet és jegyzetet. —Elládnak: Németh Lászlóné Démusz Ella. — olvasom a Szckfüről szóló írásodat: Németh László Szekfű Gyula: Mi a magyar? című ötrészes esszéje a Magyar Útban jelent meg 1940 februárja és júniusa között. Könyv alakban Szekfű Gyula címmel 1940 könyvnapjára jelent meg a Bolyai Akadémia kiadásában, a Bolyai-könyvek sorozatában. Szekfű Gyula (1883-1955), történész. Konzervatív, reakciós, aulikus, Habsburg-barát irányzatú művek után a 30-as évek végére ráeszmélt a fenyegető német térhódításra, és publicisztikai eszközökkel hadakozott ez ellen a Magyar Nemzetben. — Faust úr máshová költötte el a pp-t: L. a 207. sz. jegyzetet. — Mag-