Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
109. K: PIM M. 100/363/3. — 1 f. Gépirat autográf ceruzaírású aláírással, Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével, Dr. Diósszilágyi Sámuel kórházi főorvos, Makó, névjelzéses levélpapírján. olvastam a levelet: Faust Imre leveléről van szó. L. a 98. sz. jegyzetben. —A műsort már össze is állítottuk: Móricz 1940. ápr. 6-i makói előadóestjéről részletesen 1. a 90. sz. jegyzetet. — a Márciusi Frontba tömörült reform-fiatalság: A Márciusi Front az ország demokratikus átalakításának programjával jött létre. Alapítói a népi írók egy csoportja, a budapesti Egyetemi Kör baloldali és kommunista fiataljai és a debreceni baloldali ifjúság. Bemutatkozásul 1937. márc. 15-ét választották. A Nemzeti Múzeum előtt rendezett ünnepségen Zilahy Lajos, Féja Géza és Kovács Imre mondott beszédet. Utóbbi ismertette az Egyetemi Kör tizenkét pontját, a Márciusi Front kiáltványát. Két nappal később a Bartha Miklós Társaság szolidaritási nyilatkozatot adott ki. Németh Imre, a Társaság elnöke a népi írók folyóiratát, a Választ a Márciusi Front szolgálatába állította. Ezután a debreceni jogászok Werbőczi Bajtársi Egyesülete és a debreceni Egyetemi Kör jelentette be csatlakozását. A Márciusi Front első nyilvános estjén Pécsett, 1937. máj. 10-én Féja Géza, Illyés Gyula és Kovács Imre szerepelt. A jobboldal sajtótámadásai végigkísérték a Márciusi Front működését. A budapesti Egyetemi Körben az ország helyzetéről tartolt előadássorozat után került sor 1937. okt. 2-3-án a Makói Találkozóra. (Erről lásd alább a következő szöveghely jegyzet ét.) 1937 őszén a Márciusi Front szociográfus írói — Féja Géza és Kovács Imre — elleni perek idején szolidaritási nyilatkozatot írt alá a magyar szellemi élet legjobbjainak egy csoportja, köztük Bartók Béla. Móricz Zsigmond és Kodály Zoltán. 1937 novemberében megjelent a Márciusi Front Híd című folyóirata, melyet Kovács Imre szerkesztett, A lapban megjelent írások közül többet is sajtóperrel sújtottak. 1937. nov. 13-án rendezte a Márciusi Front Bartók-Kodály estjét a Zeneakadémián. Ezt követte nov. 21-én ugyanott a Válasz és a Márciusi Front irodalmi matinéja. 1937 őszétől a hatóságok a Márciusi Front vidéki előadásait sok helyen betiltották. Erre a sorsra jutott az 1938. márc. 15-re tervezeit utolsó nagy megmozdulás is a budapesti Múzeumkertben. Kovács Imre lett volna az ünnepség szónoka, de a gyűlést megkezdése előtt betiltották. Kovács Imre ezért az autonómiával rendelkező Egyetem Kertben tartotta meg beszédét és ismertette a Márciusi Front újabb programnyilatkozatát, melyet a Válasz márciusi száma közölt. Az újabb 12 pont szerzőit — Erdei Ferenc, Féja Géza, Illyés Gyula, Kovács Imre és Sárközi György — bíróság elé állították. A Márciusi Front lapjai 1938 nyarán megszűntek, a Debrecenben kiadóit Tovább című lapnak mindössze két száma jutott el az olvasókhoz. L. A Bartha Miklös Társaság szolidáris a „Márciusi Front"-tal. Népszava 1937. márc. 19. 8.1.; Kovács Imre: Levelek a Márciusi Frontról I-IV Magyar Nemzet 1941. márc. 23. —1941. ápr. 13. (I. A parasztromantikától a falukutatásig. Márc. 23.6. 1.; II. A néma társadalom. Márc. 30.8.1.; III. A program. Apr. 6.4.1.; PV. Vég vagy kezdet? Ápr. 13. 11. I.); Salamon Konrád: A Márciusi Front. Bp., 1980. Akadémiai K; Kovács Imre: A Márciusi Front. New Brunswick, 1981.; Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom. New York, 1983. Püski K 247272. 1. Vo. a 356. sz. levéllel és jegyzettel. — első nagyobb megmozdulásának Makó volt a színhelye: Az 1937. okt. 2-3-án megrendezett Makói Találkozóra utal a levélíró. Itt vetődött fel először a mozgalom párttá alakításának igénye, de ezt végül elvetették. Azt azonban elhatározták, hogy a Márciusi Front működését kiterjesztik, és gyakorlati feladatokat is vállalnak. A tanácskozás eredményeként született meg a Makói Kiáltvány. A Makói Találkozóról részletesen I. Salamon Konrád: I. m. 88-94. I. — Magyar Útból: A Magyar Ut a Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetségének folyóirata volt, 1934-1944 között jelent meg Budapesten a Magyar Közösség támogatásával. A népi írók mozgalmának jobbszárnyához kapcsolódott. —Jclaikorból: A Jelenkor 1939-1944 között megjelenő társadalmi, politikai és kulturális lap volt, Katona Jenő szerkesztette. — Légy szíves azért már a propaganda érdekében is megírni, hogy miről fogsz előadni: Móricz valószínűleg nem válaszolt, levelét nem ismerjük. Előadásáról I. a 90. sz. jegyzetet. — rádiöelőadásomat más időpontra tolta cl Cs. Szabó: Csekefalvi Szabó László (1905-1984) író, esszéíró, műfordító, kritikus. A Magyar Rádió Irodalmi Osztályának a vezetője volt ebben az időben. Diósszilágyi Sámuel rádióelőadásáról 1. a 90. sz. jegyzetet. — akkor Debrecenbe mész: Eredeti terv szerint Móricz márc. 12—15-ig tartózkodott volna Debrecenben a Debreceni Diétán, az Ady Társaság estjén és a Csikós című darab bemutatóján. Végül azonban ezek az időpontok módosultak. L. a 75. sz. jegyzetet. Vö. még a 75., 83., 102. és 104. sz. levéllel. —A Kelet Népében olvastam, hogy betegeskedtél: L. a 102. sz. jegyzetet.
