Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
kei jelentek meg az Urániában: ápr. 186-189.1.: A szervezet fémtartalma; uo. 200-201. L: Avér a szervezetvédelmében; máj. 249-250.1.: Néhány szó a dohányzásról; jún.-aug. 343-344. 1.: A diagnosis-serum és az igazságszolgáltatás; okt. 438-440. I.: Az afrikai álomkór; dec. 522-526. 1.: A narkosis magyarázata. — Ide is írogatok de a legtöbbször név nélkül: Móricznak a folyóirat indulásától (1900-tól) 1908-ig a következő írásai jelentek meg az Urániában: Reviczky Gyula. 1902. jún. 1.170-193.1.; Bajza nagy polémiái. 1903. ápr. 1.145-154., 202-208.1.; Molière. (Bevezetés A fösvény fordításához). 1903. okt. 1. 381-386.1.; Gyulai Pál, mint költő. 1904. jan. 1. 1-8. I.; Csokonai Vitéz Mihály. Halála századik évfordulóján. 1905. jan. 1. 3-13.1.; Ludas Matyi. (Fazekas Mihály). 1905. márc. 1.126-135.1.; A magyar színpad tradíciói. 1905. nov. 1. 417^429. I.; Garay és az Obsitos. 1907. máj. 1. 216-221. I. — Virtcr Ferenc: (1875-1924). Újságíró, 1906-tól a Magyarország Vármegyéi és Városai szerkesztője. —Magyar Vármegyék-monográfiájába dolgozol: A Magyarország vármegyéi és városai című kiadvány az Országos Monográfia Társaság (Bp.) kiadásábanjelent meg. A Dr. Borovszky Samu szerkesztésében megjelent sorozat a következő alcímet viseli: A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Akiadvány kötetei: Abony-Tarna vármegye és Kassa (1896); Bács-Bodrog vármegye. I 11. (1909); Bars vármegye; Bihar vármegye és Nagyvárad (1901); Esztergom vármegye, Győr vármegye, Fiume és a magyar-horvát tengerpart (1900); Gömör-Kishont vármegye (1903); Heves vármegye (1910); Hont vármegye; Komárom vármegye; Nógrád vármegye (1911); Nyitra vármegye (1899); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. I-II. (1900); Pozsony vármegye (1895); Szatmár vármegye, Szatmár-Németi (1908); Szabolcs vármegye (1900); Temesvármegye és Temesvár (1917); Vas vármegye (1898): Zemplén vármegye. A Magyarország Vármegyéi és Városai című kiadványban Móricz a következő fejezetek írásában működött közre: Szatmár vármegye (1908): Nagybánya 195-219.1., Szatmár vármegye népe 256-277.1.; Bács-Bodrog vámegye (1909): I. Bács-Bodrog vármegye népe. 3. Tótok. 364-367.1, Bács-Bodrog vármegye népe. 7. Ruthének. (Kis-oroszok.) 408411. I., II. Bács-Bodrog vármegye története. A legújabb kor. 251-294. I.; Esztergom vármegye (1910): Esztergom vármegye népe. 76-87. I., Esztergom vármegye története. III. rész. A legújabb kor. 1867-től máig. 420—446.1. Vö. a 21. sz. jegyzettel. — apró novellákat fordítasz a Pesti Hírlapba: A Pesti Hírlap 18781944 közt megjelenő napilap volt, amely számos formai, szerkezeti, stílusbeli és tartalmi újítást vezetett be a magyar újságírás gyakorlatába. Jelentős írók voltak a lap munkatársai. A Pesti Hírlap többször közölt a hirdetések között külföldi szerzők tollából származó apró, rövid novellákat. A fordító neve nem szerepel az írás mellett, így nem lehet tudni, hogy ezek közül melyeket fordította Móricz. —Amikor a Hét krajcárral kitörtél: Móricz Zsigmond Hét krajcár című elbeszélése a Nyugatban jelent meg 1908. II. okt. 16. (257-260. I.), A Hét krajcár című novelláskötete pedig — s itt nyilván erről van szó — 1909-ben a Nyugat kiadásában. Ezzel a kötettel tört be Móricz az irodalmi élet élvonalába. — Falus Elek: (18841950) Grafikus és iparművész. A Nyugat íróinak, főleg Adynak és Móricznak számos borítólapot tervezett, így például Móricz Hét krajcár című kötetének borítóját is ő rajzolta. — jártál Vásárhelyen is: Móricz hódmezővásárhelyi útjáról I. a 31. sz. jegyzetet. — annyit írsz a makói önsegélyező biztosítóról: A fogalmazás nem pontos: Móricz maga csak egyszer említi a makói önbiztosítást a Hódmezővásárhelyi jegyzetek 1. részében (I. a 31. sz. jegyzetet). A Kelet Népe 1940. jan. 15-i számában valóban megjelenik egy hoszszabb ismertetés a Makói Gazdák Önsegélyező Egyletéről, ez a cikk azonban Kovács Imre tollából származik: Válasz a dániai példára. (L. a 18. sz. jegyzetet.) — a makói Református Iskolabarátok Egyesülete áprilisi estjére kérünk fel előadónak: Móricz elfogadta a meghívást. (L. a 92. sz. levelet.) Előadására 1940. ápr. 6-án került sor. A Református Iskolaegyesület által megrendezett esten — amelyet a Gazdasági Egyesület nagytermében tartottak — Erdei Ferenc mondott bevezetőt. Eredeti terv szerint Diósszilágyi Sámuel nyitotta volna meg az előadóestet. Ez az elképzelés valószínűleg Diósszilágyi édesanyjának halála miatt módosult (temetése szintén ápr. 6-án volt). Móricz a népnevelés szükségéről és fennálló nehézségeiről tartott előadást. Az est részletes programjáról I. a 109. sz. levelet és M. Zs. levelei. II. 545. I. VÖ. a 704. sz. levéllel. — a rádióban olvasok fel: Diósszilágyi felolvasása ebben az időpontban nem valósult meg. Nem tudjuk, hogy máskor megtartotta-e előadását a rádióban, 1940 folyamán valószínűleg nem. Vö. a 109. sz. levéllel. — a Pannóniában: A Móricz által szervezett Pannónia-asztalról I. a 32. sz. jegyzetet.
