Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

Bevezető a jegyzetekhez

BEVEZETŐ A JEGYZETEKHEZ Immár a második tematikus válogatást adjuk ki Móricz Zsigmond levelezéséből. 1984-ben megjelent kötetünk —Móricz Zsigmond, a Nyugat szerkesztője — 391 levelet tartalmaz, melyet a Nyugatot 1929 novembere és 1933 februárja között Babits Mihállyal együtt szerkesztő Móricz Zsigmond szerkesztői minőségében írt vagy így kapott. Jelen válogatásunk a Kelet Népét 1939 decembere és 1942 szeptembere között szerkesztő Móricz Zsigmond levelezéséből közöl több, mint kétszer ennyit, 812 levelet. A leveleknek majdnem a felét, 371 darabot, Móricz Zsigmond írta, a többit a Kelet Népe szerkesztőjeként ő kapta. Jelen válogatásunk, mint az előző is, a Petőfi Irodalmi Múzeum törzsanyagára épül. 1979-ben, Móricz Zsigmond születésének centenáriumán ide került vásárlás révén Móricz Zsigmond írói hagyatéka, benne mintegy 6100 darab Móriczhoz címzett és 1500 darab Móricztól származó levél — utóbbiak zöme az író saját kezű gépiratos másolatában. Kötetünk a válogatás során dr. Móricz Imre jóvoltából jelentősen kiegészült a Móricz Erzsébet hagyatékában található Móricz-levelekkel és az általa Móriczhoz írt, ugyancsak gépiratos másolatban fennmaradt levelekkel. A nagy író nevelt leányához írott levelei ennek köszönhetően — egy-két kivétellel — kötetünkben jelennek meg először. Más magánszemélyektől is kaptunk, és egyéb közgyűjtemények anyagából is válogattunk leveleket kötetünk számára. Részben terjedelmi, részben filológiai okokból jelentős mennyiségű levél, illetve levélrészlet került a jegyzetekbe is. (126 levélíró és 63 címzett szerepel itt; köztük Móricz 48 darab levele és 130 darab neki címzett levél, illetve levélrészlet!) Természetesen olyan leveleket is közöltünk, amelyek kézirata az idők során elveszett, de ezt megelőzően mások már publikálták. Felhasználtuk most is F. Csanak Dóra 1963-ban kiadott Móricz Zsigmond levelei című kétkötetes összeállítását, a Móricz Zsigmond ébresztése című 1945-ös emlékkönyvet, valamint más könyv- és folyóiratközléseket. A leveleket, kivéve azokat, amelyeket csupán nyomtatásból ismerünk, minden esetben az eredeti kézirat vagy gépirat alapján közöljük. Ezzel függ össze, hogy kötetünk nem egy levelének szövege kisebb, olykor pedig nagyobb mértékben eltér a levél korábban már közrebocsátott, de nem kellő gondossággal sajtó alá rendezett szövegétől. Valamennyi általunk ismert eredeti levelet csonkítatlanul közlünk, de helyet adtunk mások részpublikációinak is. Levélszövegeinket mai helyesírással tesszük közzé. A levelek eredeti helyesírása ugyanis rendkívül következetlen, olyannyira, hogy ennek megőrzése nemegyszer a levelek megértését nehezítette volna meg. Érintetlenül hagytuk ugyanakkora levelekben előforduló nyelvhelyességi hibákat, a kifejezésnek a köznyelvitől eltérő egyéni vagy tájnyelvi sajátosságait. Olyan is volt — Móricz Erzsébet néhány levelénél —, hogy a lávaként ömlő szózuhatagot mondatokra tagoltuk az eredeti szöveg csonkítatlan megőrzése mellett. A levelek szövege fölött, jobb oldalon szögletes zárójelben közöljük a levél keletkezésének időpontját, függetlenül attól, hogy a levelet annak írója keltezte-e vagy sem. Itt jegyezzük meg, hogy számos, korábban dátum nélkül közölt vagy tévesen datált levél megírásának idejét sikerült tisztáznunk, illetőleg rossz keltezését korrigálnunk. Kötetünk jegyzetei mindenekelőtt a levelek szövegének forrását jelölik meg. Ha ez az eredeti levél, ennek lelőhelyét, ha a levelet csak publikációból ismerjük, közléshelyél. Az eredetiben ismert levelek esetében ezt követően a jegyzetek a levelek formai leírását adják (a főliók száma, a boríték, az írás milyensége, a cég-, illetve névjelzéses levélpapírok megnevezése, a levélen található rájegyzések, mellékletek, a levél állapota), majd tájékoztatnak a levelek megjelenési helyéről, ha az eredeti levélen kívül ilyenről is tudomásunk van. Amennyiben a levelek megértése indokolja, ez után a jegyzetekben a levelek keletkezésének hátteréről olvashatunk, végül pedig a ma már világosan nem érthető szöveghelyek, utalások és az ismeretlen vagy kevésbé ismert nevek magyarázata következik. A levélírókról és a címzettekről az egyes levelek jegyzetei után kislexikonban közöljük a legfontosabb, elsősorban a levelek megértése szempontjá-