Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

történő megnevelése, a magyar társadalom összeforrasztása volt. A tanulmányi, kulturális és gazdasági kérdések megoldása során a jobboldal politikai tevékenységének támogatását tartották szem előtt. A Turul szervezeti felépítése a centralizmus alapján állt. Legfelsőbb szervei a Fővezérség, az Országos Gyulaszék, a Számvizsgáló Bizottság. A középszintű irányítók pedig a kerületi vezérek voltak, akiket az országos Követtábor választott. A Turul legkisebb egysége a törzs volt, több törzs alkotta a bajtársi egyesületet, amely évenként nagygyűlést tartott, és itt választották meg az új vezérséget. Az 1930-as évek közepére kialakult az a helyzet, hogy a Turul ideológiája és a hallgatók többségének világnézete is keresztény nemzeti, részben pedig irredenta és fajvédő volt, de ugyanakkor a diákság ellenzéki magatartása következtében más irányvonalak is érvényesültek. A Turul válságba került, és belső megújulásra volt szükség. Az útkeresésben fontos szerepe volt Németh László ideológiai-politikai nézeteinek és a fellendülő népi mozgalmaknak. Ez a szemlélet különösen a vidéki középnemesi-félparaszti rétegből származó fiatalok világnézetére volt nagy hatással, s a jobboldali szemlélet helyett egyre inkább a magyar sorskérdések kerültek figyelmük központjába. A Turul debreceni kerületében a Debreceni Diéták megrendezése (1. fent) is ezt a szemléletváltást tükrözte. A Turulnak ez a demokratikus szárnya hitet tett a Márciusi Front mellett is (1. a 109. sz. jegyzetet), és mindvégig harcban állt a szélsőjobboldali erőkkel a Turul irányításáért. A Turul Szövetség 1945-ben megszűnt. (Vö. Tóth Pál Péter: Metszéspontok. A Turultól a Márciusi Frontig. Bp, 1982. Akadémiai Kiadó. Vö. még a 207. sz. jegyzettel.) —Makkai Sándor: (1890-1951) író. erdélyi református püspök, 1936-tól a debreceni egyetem tanára. Neveléslélektani, teológiai műveket, irodalmi tanulmányokat, regényeket, elbeszéléseket írt. — a debreceni Tunil kulturális alvczérévcl: Udvardy Miklós (1919—) ökológussal, ma Amerikában él. — az Ady Társaság irodalmi estje: A debreceni Ady Társaság 1927-ben alakult. Kezdetben a Nyugat szellemének letéteményese volt, a tiszta művészet, a tehetség érvényesítését tekintette fő célkitűzésnek. Ady és a Nyugat nagy íróinak elismertetésén fáradozott. A Társaság elnöke Ady Lajos volt. alapítói közül meg kell említeni Kardos Pál. Kardos László, Gulyás Pál, Juhász Géza nevét. Az Ady Társaság előadásokat rendezett, olyan előadókat hívott meg, mint Babits, Juhász Gyula, Szabó Lőrinc, Kosztolányi, Móricz, Kassák, Karinthy, Földessy Gyula stb. Az 1930-as évek elejére a meghívott előadók kicserélődtek, s egyre inkább a népi irodalom képviselői jutottak főszerephez: Németh László, Illyés, Kodolányi, Erdélyi József. Ezt a generációt mára magyar sors kérdései izgatták. A változtatás lehetőségeit azonban a Társaság tagjai egyre inkább különböző irányban keresték. A népi mozgalom berkein belül egyesek a fajelmélet hatása alá kerültek, mások ellenben egyre politikusabb, egyre baloldalibb utakat jártak. Kezdetben úgy tűnt, hogy a két irány a magasabb célok érdekében összeegyeztethető, de 1938-ban ez az ábránd szertefoszlott, s az Ady Társaságban szakadás történt. A vezetők egy része kilépett, az új ügyvezető elnök Gulyás Pál lett. Ám a Társaság működésében nem történt jelentős változás, s az előadások is folytatódtak. A német megszállás idején a 'lársaság felfüggesztette működését, de a felszabadulás után új életre kelt. Hatása, munkája 1947-ben a húszéves jubileummal lezárult, jóllehet szervezetileg még két évig létezett. Az Ady Társaságról I. Kardos Pál: A debreceni AdyTársaság húszéves története (1927-1947). Debrecen, 1947.; Századok szelleme (Tanulmányok a magyar irodalom és Debrecen kapcsolatáról). Debrecen, 1980. (1938. febr. 6-án Debrecenben rendeztek egy Kelet Népe-matinét, amelyen többek között Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kovács Imre és Veres Péter is részt vett, és amely a népi mozgalom egyik jelentős eseménye volt.) Az Ady Társaság 1940 tavaszára tervezett irodalmi estje valószínűleg elmaradt. Vö. a 108. sz. levéllel. —a színházi bemutató: A darab, amelyről szó van, Szigligeti Ede A csikós című népszínműve, amelyet Móricz átdolgozott. A Kelet Népe 1939. dec. 15-i száma a 24. lapon ad hírt arról, hogy A csikós jan. 5-én jelenik meg a Kelet Népe Falu Színpad című sorozatának első köteteként. A hír után a lap a következő felhívást intézi az olvasókhoz: „Itt közöljük olvasóinkkal, hogy ezek a kötetek kézirat gyanánt jelennek meg, minden jog fenntartásával. Könyvárusi forgalomba nem kerülnek, kizárólag csak a Kelet Népe kiadóhivatalában kaphatók, a jogdíjjal együtt. A jogdíjban ugyanis benne van, hogy egy súgópéldányt és két szereppéldányt díjtalanul kap a megrendelő műkedvelő társaság. Egy előadásnak a díja ennél a háromfelvonásos népszínműnél, mely a legnagyobb sikert fogja jelenteni, tíz pengő. Ennek az összegnek beküldését kérjük majd a 33-1-33 számú postai csekken, s akkor postafordultával küldjük az engedélyt és a példányokat." (Kelet Népe 1939. dec. 15. 24. 1.)