Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
Hegedűs Lóránt (1872-1943): gazdaságpolitikus, író, az MTA tagja. 1920-1921 között pénzügyminiszter, 1925-től a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (a TÉBE) elnöke, a Pesti Hírlap főmunkatársa. A Nyugat egyik mecénása volt. Herceg János (1909): jugoszláviai magyar író. A Kalangya és a Híd című jugoszláviai magyar irodalmi folyóirat szerkesztője. 1957-től a noviszádi rádió irodalmi szerkesztője. Hertelendy Jenő: miniszteri tanácsos volt a Kultuszminisztériumban. Hevesy Iván (1893-1966): művészettörténész, kritikus. Munkatársa volt a Ma, a Nyugat, a Korunk, a Szabadművészet című lapoknak. A két világháború közöti időszak egyik leghatározottabb ízlésű filmkritikusa. Hídvégi János (1895-1969): orvos, fogorvos, népesedéspolitikus, falukutató. 1939 és 1945 között tiszti főorvos volt Komáromban. Horváth Kálmán: tanügyi főtanácsos, az Országos Közoktatási Tanács Tankönyvi Bizottságának elnökhelyettese. Iliás Ferme (1918-1956): tanító, parasztpárti, majd kommunista újságíró. 1939-ben a Nemzeti Parasztpárt alapító tagja, 1940-től a Szabad Szó munkatársa, 1941-ben a Parasztszövetség egyik szervezője, 1942-től a KMP tagja. Illyés Gyula (1902-1983): költő. Jakab Sándor (1919-1991): nyugalmazott MÁV műszaki főfelügyelő, az újjáéledő magyar népfőiskolamozgalom egyik vezetője. Ifjúkorában, 1939-ben a sárospataki, 1940-ben a veszprémi népfőiskola hallgatója volt. Jankovich Ferenc (1907-1971): költő, író. Eötvös-kollégistaként magyar-francia szakot hallgatott. Két évig Párizsban tanult. Hat évig szerkesztette a Magyar Dal című folyóiratot. Az érdi népfőiskolán irodalmat, történelmet, zenét adott elő, ezekből az órákból született meg az Iránytű a magyar irodalomban című könyve. Jelien Gusztáv (1888-1943): könyvkiadói szakember, a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda ügyvezető igazgatója, 1940-től az Athenaeum Kiadó vezérigazgatója volt. Jócsik Lajos (1910-1981): író, publicista. A két világháború között a szlovákiai magyar értelmiség számottevő élharcosa volt mint a Sarlós-mozgalom egyik vezetője. Jordáky Lajos (1913-1974): romániai magyar újságíró, történész, szociológus, egyetemi tanár. A Korunk munkatársa volt. 1938-ban többekkel együtt létrehozta az Erdélyi Enciklopédia könyvkiadóvállalatot és a Munkás Athenaeumot. Juhász Géza (1894-1968): költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár. A debreceni Ady Társaság alapító tagja. Jelentős munkásságot fejtett ki mint a népi irányzat teoretikusa. Tanulmányai, cikkei nagyrészt folyóiratokban jelentek meg. Káldi János (1922): költő. Első versei a Kelet Népében jelentek meg. Kállay Miklós (1885-1955): író, kritikus, műfordító, lapszerkesztő, a Híd felelős szerkesztője. Kanyar József (19\6): kaposvári állami díjas levéltáros, történész, a pécsi parasztpárt elnöke volt. Karay Gyula: festőművész volt. Kardosné Magoss Olga (1893-1963): Kardos Gézáné. Magoss György debreceni polgármester leánya. Férje elesett az első világháborúban. Móricz Zsigmonddal Ady Lajosnál ismerkedett meg. Az írót viszonzatlan szerelmi, majd baráti kapcsolat fűzte hozzá. Levelezésük a Móricz-kutatás jelentős dokumentumanyaga. Kardoss Béla (1903-1987): 1936-1946 között jegyző volt Balatonkenesén. Károlyi Amy (1909): költő, műfordító. Kassák Lajos (1887-1967): költő. Katona Szabó István (1922): romániai magyar író, 1945-ben a kolozsvári Móricz Zsigmond Kollégium egyik alapítója, majd igazgatója 1986 óla Magyarországon, Gödöllőn él. Kelemen János (1909-1982): kritikus, újságíró, szerkesztő, a Kelet Népe kritikai rovatvezetője volt. 1945 után a Szabad Szó majd az Élet és Irodalom munkatársa volt. Kerék Mihály (1902-1990): szociológus. 1938-1944 között Pest vármegye szociális tanácsadója.
