Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

sincs több joga ilyen alapítványt tenni, mint bármely középiskolai tanári állásnak megfelelő jövedelmű magyar állampolgárnak. Tizenöt évi házassága alatt, három gyermekét nevelve, kizárólag csak saját írói, orvosi jövedelmére támaszkodik. Ha mégis ilyen, jövedelméhez képest aránytalan alapítványt fundál: ezt csak az ő lángoló fantáziájának, népszeretetének és férfi erejében való önbizalmának bőségében teheti. Azt hiszem, ajánlatát el kell fogadni. De tudom, hogy ebből az iskolából nem iskolát fogunk csinálni. Az iskola szónak semmiféle, ma, nálunk szokásos értelmében való intézményt. Ha ő rám akarja hárítani a vezetést, akkor én mindent elkövetek, hogy ez az »iskola« igazán munkaiskola legyen. Ez azt jelenti, hogy a növendékek nem tanulók, hanem baráti alapon meghívott község-alapítók lesznek, akiknek senki sem fog leckét adni, hanem mindnyájan azt fogják tanulni, amit ők akarnak. Minden megyéből legfeljebb egy-egy olyan fiatalembert hívunk meg, akinek már autodidaxis alapján van annyi alapismerete, hogy tudja, mit akar, mi szeretne lenni, illetve mit szeretne tudni. Vagyunk elegen, akik segíteni tudunk, hogy aztán gyorsan, eredményesen abban képezhesse ki magát, amiben ember akar lenni. Ha szónok akar lenni, legyen szónok, ha elektrotechnikus, legyen az. Az iskola szerkezetének a szimbolikus községformát ajánlom, ahogy Sárospatakon csinálják már négy év óta: csak még jobban meg kell tölteni tartalommal ezt a »közseget«. így jön ki címül a fent leírt titulus: Törökvész! Magyar írók Első Népfőiskola Községe! Legyen ez a Népfőiskola Község a török kor vészes maradványainak utolsó kiirtója: azokat a szörnyű torlaszokat, amiket a másfélszázados török uralom s más uralom itthagyott, ez a kis csapat paraszt kezdje el végre szétcsákányozni." (L. Móricz Zsigmond: Törökvész. Magyar írók Első Népfőiskola Községe. Kelet Népe 1940. márc. 1. 2.). A Kelet Népe következő, 1940. márc. 15-i száma közölte Illyés Gyula levelét, amelyben anyagi hozzájárulást és a tanításban való részvételt ajánl fel Móricznak. (L. a 103. sz. levelet.) Az író ismert és ismeretlen egyénektől számos hasonló levelet kapott, a tervezett népfőiskola ügye országos visszhangot váltott ki. A Kelet Népe is napirenden tartotta. Vö. az 56, 59, 100, 107, 114, 116. 122, 127, 130, 144, 156, 171, 186, 207, 257. sz. levéllel. Móricz Zsigmondnak és írótársainak azonban óriási hátránya volt a korábbi népfőiskolák alapítóival szemben. Ok nem lévén gyakorló pedagógusok, nem állt mögöttük működő hagyományos iskolaszervezet sem. Ezért állami hozzájárulást vártak népfőiskolájuk beindításához. Móricz Zsigmond 1940. júl. 15-én arról értesítette Féja Gézát és Németh Lászlót, hogy Hóman Bálint kultuszminiszter megüzente: augusztus közepén lesz aktuális a népfőiskola ügye, addig szeretné megismerni részletesen az írók elképzeléseit. (L. a 220.. 221, 225. és 235. sz. levelet.) A Kelet Népe 1940. aug. 15-i számában viszont már arról számol be, hogy „a Németh László Népfőiskola alapítási tervét megcsinálni tic?n szabad. Németh László felajánlotta népfőiskola céljaira saját rózsadombi villáját a Törökvész úton. Itt legfeljebb tizenöt növendéket lehetne elhelyezni. Mivel törvény értelmében 25 növendéknél kisebb létszámú iskola zugiskola volna s betiltanák, figyelmeztettek bennünket, hogy ezt meg se kíséreljük." (Móricz Zsigmond: Népfőiskolai törvény előtt. I. h. 1-2.1. Vö. a 242., 257., 272, 290. és 347. sz. levéllel.) Nem sokkal e hatóságilag elvetélt kísérlet után életképes terv merült fel. Földessy Gyula írja 1940. aug. 27-én Móricz Zsigmondnak: „Te azt mondtad, hogy bőségesen van papirosod. Nem lehetne-e ezt a Népfőiskolát a Kelet Népében megnyitni és egyelőre ott elintézni. A következőképp gondolnám. Annak a levelek útján való népnevelésnek s a »paraszt«-ifjak levélbeli kollokválásának nem nyithatnál-e rovatot s olyanformán, ahogy Te elgondoltad. A Bolyai-kollégium hallgatói — egy megtervezett tanácskozás és program után — a lapod útján küldenék a leveleket, s ugyancsak a lap közölné a rajok jött válaszokat. Ily módon a lapod egy része nép-pedagógiai folyóirattá válnék. Persze, ezt is óvatosan kellene csinálni, hogy hivatalos fórumok bele ne avatkozzanak. Ezért én a »népfőiskola« szót is kerülném ebben a pedagógiai rovatban." (L. a 244. sz. levelet.)