Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
684. K: M: 100/1750/1. — Postai levelezőlap. Autográf tintaírás Móricz Zsigmond és ismeretlen ceruzaírású rájegyzésével. Foltos. Ezt a célt szolgálni [.'] a folyóiratnak a legrégibb (51 esztendős) pécsi napilapban, a Pécsi Naplóban való ismertetése: A Pécsi Napló nem ismertette a Kelet Népét. 685. M: M. Zs. levelei. 11. 389.1. F. Csanak Dóra jegyzete szerint a levél eredetije a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában található. Veres Péter netn jön le. Idcgbántalmat kapott a halálesettől: A debreceni Kelet Népe-estről 1. a 619. sz. jegyzetet. Vö. még a 677. sz. levéllel. 686. K: PIM M. 100/2649/26. — 1 f. Gépiratmásolat. itt küldesz expressz egy csomó ócska verset: Nem tudjuk, milyen verseket küldött Móricz Erzsébet. — Ellctiben az Ortutay cikke nincsen benne, pedig arra még választ is kell Imi Lükő Gábornak: Ortutay Gyula Igazítás című írásáról 1. a 681. sz. levelet és jegyzetet. Lükő Gábor (1909-) etnográfus nem írt rá választ. — Vajon mi van Muliarayval? (...)Nem attól van láza, hogy szaván fogtuk: Muharay Elemér tervezett debreceni útjáról I. a 662. sz. levelet és jegyzetet. — Scő nan jön, se Veres Péter, aki meg az unokáját siratja: Vö. a 677. sz. levéllel és jegyzettel. — Mostén álljak ki két óra hosszat a közönség elég egyedül: Adebreceni Kelet Népe-estről 1. a 619. sz. jegyzetet. —A mai telefon, az csakugyan fontos volt: Móricz Erzsébet harmadszor hívta fel telefonon Móricz Zsigmondot Debrecen lien. Vö. a 643., 658. sz. levéllel és jegyzettel s I. még a 687. sz. levelet. —A fát meg kell venni (...) Nan hagyom úgy azt a kerítést: L. a 648. sz. levelet ésjegyzetet. —Baternay: Baternay Béla. — A Beltajtanitilos!c. Manonffy-film volt: Batemay Bélának erről a filmről írott kritikája a Kelet Népe 1942. márc. 15-i számában jelent meg (15.1.). Martonffy Emilről I. a 433. sz.jegyzetet. —Ez a szcrfcjncsétlcn csakugyan n[c]m tudja megcsinálni a Kerek Fakót: Móricz 1939.jan. 19-én jegyezte be a naplójába: „Már sötétben beszélgettem a kertésszel, vendégek jöttek. Nézem a konyhában a névjegyet, nem akarok hinni a szememnek: dr. Kerek Ferenc orvos. Martonffy Emil filmrendezővel jött ki, hogy a Kerek Ferkót megvegyék filmre. Neki előjoga van rá, mert az apjáról szól." L. PIM M. 100/3958. 299.1. Móricz Zsigmond 1940. aug. 29-én szerződést kötött az Aurora Filmgyártó és Filmforgalmazó kft.-vei Kerek Ferkő című regénye magyar nyelvű megfilmesítésére. E szerint Móricz az Aurorára ruházta a regény megfilmesítésének jogát 1940. okt. 1-től 1946. szept. 30-ig terjedő hat év időtartamra. A műtermi munkálatok megkezdéséig 5000 pengő kifizetésére kötelezte magát az Aurora, melyből 1000 pengőt Móricz a megállapodás aláírásával egyidejűleg felvett. Ezenkívül a bruttó bevételből az első 140 000 pengőt meghaladó összeg után 5% jár az írónak. A szerződés V pontja értelmében: ,Az Önökre ruházott szerzői jog visszaszáll rám abban az eset lien, ha Önök a filmet a mai naptól számított két éven belül elő nem adják. Ebben az eset lien a nekem mai napon lefizetett 1000 (egyezer) pengő visszafizetésére nem vagyok kötelezve, viszont Önök ezt meghaladó kártérítést sem fizetnek nekem." A szerződésből eredő és az Aurorát terhelő összes kötelezettségért Martonffy Emil és dr. Huzly Imre vállalt készfizető kezességet. (L. PIM M. 100/5292/4.) A film azonban nem készült el az V pontban megállapított két éven belül. Ezért 1942. aug. 29-én Móricz ügyvédje, Zeke Zoltán a következő levelet írta az Aurorának: 10.623 [Leányfalu, 1942. aug. 29.] Tekintetes Aurora Filmgyártó és Filmforgalmazó kft. Budapest Erzsébet krt. 9. 1940. augusztus 29-én egyfelől Önök között, másfelől ügyfelem, Móricz Zsigmond író úr között szerződés jött létre ügyfelem Kerek Ferkó című regénye magyar nyelvű megfilmesítése tárgyában.
