Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

Európa. 1 f. Lapkivágat: Délmagyarország 1939. dec. 8. 5. I. 3. Csekey István Északi írások című könyvének előfizetési felhívása. 1 f. Nyomtatvány. az együtt töltött szép szegedi est: Móricz Zsigmond 1940. jan. 12-én Szegeden tartott előadásáról I. a 31. sz. jegyzetet. — Finnország és Európa: Csekey István Finnország és Európa című beszéde megjelent a Délmagyarország 1939. dec. 8-i számában az 5. lapon. A levél egyik melléklete ez a lapkivágat. —felhasználás végett rendelkezésedre bocsátom: Csekey István e beszéde nem jelent meg a Kelet Népében. — melléketek egy kis kéziratot is: A levél másik melléklete Csekey István Suomi lelke című irása (a befejezés — nyilván a 3. fólió — hiányzik). Ez a cikk a Kelet Népe 1940. márc. 15-i számában jelent meg (15. 1.). — megküldöm három tanulmányomat is: Csekey István Északi írások, A magyar nemzetfogalom, Faj és nemzet című írásairól lehet szó, melyeket Móricz a Kelet Népe 1940. márc. 15-i számában a 32. lapon hirdetett meg Csekey kérésére. —a mellékelt cédula: Nyilván a levéllel párhuzamosan postázott tanulmányok mellett volt ez a cédula, mert a levél mellékletei közt nem szerepel. — Északi írások: Csekey István Északi írások című műve 1928-ban jelent meg (Bp, Pfeifer F.). A kötet tanulmányai a finnek, észtek társadalmi, kulturális, állami viszonyait mutatják be. Az Északi írásokat a Budapesten ülésezett III. Finnugor Közművelődési Kongresszus alkalmából adták ki. 54. K: PIM M. 100/121/2. — 2 f. Gépirat Bartók János és Keresztes Károly tintaírású aláírásával a Művészek, írók és Kutatók Szövetkezete cégjelzéses levélpapírján. Vö. a Szövetkezet megalapítását hírül adó 1939. nov. 28-i levéllel. (L. PIM M. 100/121/1.) hat egymásután következő héten előadásokat rendezünk: A tervezett előadássorozat nem valósult meg. A Kelet Népe egyetlen előadásról ad hírt, amelyet a Művészek, írók és Kutatók Szövetkezete rendezett. Az 1940. jún. 15-i számban olvasható a következő hír: „A Művészek, írók és Kutatók Szövetkezete június 24-én este 1/2 9 órai kezdettel vitaelőadást rendez a Zeneakadémia nagytermében. Az előadás címe: Művelt nép — szabad nemzet. Előadnak: Móricz Zsigmond, Pethő Sándor, Veres Péter, Erdei Ferenc, Darvas József." (16.1.) A nagysikerű előadásról a Kelet Népe következő — 1940. júl. l-jei — száma tudósít (16; I.). Ugyanez a szám közli az előadók — Erdei Ferenc, Darvas József, Veres Péter és Móricz Zsigmond — beszédét: Móricz Zsigmond: Mérleg (1-2. I.); Darvas József: A középosztály válsága (3-4. I.); Veres Péter: A kitűnőek iskolázása (4-5.1.); Erdei Ferenc: A jobbágykor s a ma parasztkultúrája (5-6.1.). Ezen kívül a Kelet Népe 1941. márc. 15-i száma hirdeti a MIKSZ által rendezett márc. 29-i néphangversenyt (13.1.). — Szövetkezetünk a mai naptól kezdve vállalja a Kelet Népe példányonkinti eladását is; A terv nem valósult meg, mert Móricz nem bízott a vállalkozás sikerében. (Vö. Tasi József interjúja Bartók Jánossal 1986. ápr. 30. PIM Hangtár K/525.) —Az előadásokat saját hasábjain hirdeti: L. fent. — válaszát: Móricz válaszát nem ismerjük. 55. K: Eredetije Illyés Gyula hagyatékában. Fénymásolatát I. PIM M. 78/2. M: Illyés Gyula Emlékkönyv. Vál. és szerk.: Illyés Gyuláné. Bp, 1984. Szépirodalmi K. 93.1. a népfőiskola megalakítására egészséges ten' merült fel: Az első népfőiskolát Dániában alapították 1851-ben Ryslingeben, Grundtvig evangélikus püspök kezdeményezésére, Kristen Kold falusi tanító vezetésével. Grundtvig, a dánok Széchenyije, ahogy Boldizsár Iván Dániáról írott könyvében elnevezte, „éveket töltött Angliában, és megismerte az egyéni és a közszabadság szépségeit, nagyszerűségét. Mindezt összehasonlította az esettségnek és az elnyomatásnak azzal az állapotával, amiben tulajdon népe sanyargott, és szívében a keserű fájdalomtól életre szőlő elhatározás fakadt. Akárcsak az ifjú Széchenyi élete történetét olvasnánk. Grundtvig is visszatéri hazájába, és szóban, írásban, cselekedetben nekifeküdt, hogy megváltoztassa a közállapotokat, más szellemet vigyen az iskolába, a műveltek gondolkodásába, a politikába, és mindenekelőtt megjavítsa a szegény földműves nép helyzetéi. »Csak a teljes szabadság fel-