Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

617. K: Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára I. 16.2. — 1 f. Gépirat ismeretlen ceruzaírású rájegyzésével. Móricz teljes egészében közli ezt a levelet a Kelet Népe 1942. febr. 15-i számában, a Szerkesztői asztal-rovatban, 17.1. Vö. a 623. sz. levéllel és jegyzettel. a Szattnár megyei népfőiskola: L. a 118. sz. jegyzetet. — Nagyon szeretnők (...) ha Zsiga Bátyánk (...) szakítana egypár napot az iskola meglátogatására és előadás- vagy előadások tartására: Móricz ugyan ígéri, hogy meglátogatja a Szatmár megyei népfőiskolát Kocsordon, de erre nem kerül sor. L. a 623. és 641. sz. levelet. 618. K: Debreceni Irodalmi Múzeum. Sarló-gyűjtemény 1592. sz. — 1 f. + boríték. Autográf tintaírás. leveled fáj: Jócsik Lajosnak ezt a levelét nem ismerjük. Feltehetően azt jelentette be Jócsik, hogy megválik a Kelet Népe szerkesztőségétől. Nehéz pontosan meghatározni, hogy mi késztette erre a lépésre. A Kelet Népe szerkesztőségében című tanulmányában arra hivatkozik, hogy a népi írók nemzedéke, amelyre Móricz a Kelet Népét alapozni szerette volna, ezekben az években szétszóródott, elvesztette kohézióját, a kezdeti munkatársakat nem lehetett megtartani a lap körül. Móricz magára maradt. Kül- és belpolitikai események, vélt és valóságos ellentétek mérgezték a szellemi életet. Jócsik is légüres térben érezte magát mint a Kelet Népe szerkesztője. L. M. Zs. ébresztése, 71-83.1. és vö. a 635. sz. levéllel. 619. K: PIM V. 3671/279/5. — 1 f. -I- boríték. Autográf tintaírás a Kelet Népe cégjelzéses levélpapírján és borítékjában. Gyűrött. Móricz Zsigmondnak a levélen olvasható datálása téves. hallom, a rádióelőadásod a keleti örökség volt. Nagyon szeretném elolvasni és ha lehet, közölni: Juhász Géza 1942. febr. 12-én küldi el Móricznak A magyar irodalom regénye című tanulmányát, melyet három részletben közöl a Kelet Népe 1942-ben: 1. A keleti örökség. Márc. 15. 1-3.1; 2. A szép valóság felfedezése. (Reneszánsz.) Ápr. 1. 1-5. I.; 3. A Veres Péterek helytállanak. Ápr. 15. 1-3. I. L. még a 621., 633, 649, 689, 727, 759. sz. levelet és jegyzetet. — szólj át Csobán Endrének, hogy márc. l-re elmehetek Debrecenbe Gáborunkat köszönteni: A debreceni Csokonai Kör 1942. márc. l-jén ünnepelte Oláh Gábor 60. születésnapját (noha a költő ekkor már 61 éves) és Móricz Zsigmondot kérték fel az ünnepi beszéd tartására. 1942. febr. 28-án a szombat déli gyorsvonattal érkezett meg Móricz Debrecenbe. Fogadására a pályaudvaron megjelent Csobán Endre, a Csokonai Kör főtitkára, Péterffy László leánygimnáziumi igazgató és Tóth Endre költő, valamint Móricz debreceni barátai és tisztelői. Az Arany Bika Szállóban vett ki szobát. Márc. l-jén, vasárnap 1/4 12 órakor kezdődött a Déri Múzeum dísztermében az ünnepség, melyen az ünnepelt, Oláh Gábor nem vehetett részt, mert halálos betegen feküdt az egyetemi belklinikán. Az ünnepélyt Pap Károly, a Csokonai Kör elnöke nyitotta meg. Majd Móricz Zsigmond előadása következett, mely Oláh Gábor útja címmel megjelent a Híd 1942. márc. 15-i számában, 15-16.1, Oláh Gábor Kar utcai házának fényképével. Csobán Endre Oláh Gábor és Debrecen viszonyáról beszélt. A költő verseiből adott elő Zách János, Kulin Ilona, Bíró Janka és két Oláh Gáborhoz írott verset szavalt Juhász Iza. Az emlékünnep után a Csokonai Kör elnöksége és Móricz Zsigmond átadta Oláh Gábornak a barátai és tisztelői által készített, 80 ezüstlevélből álló eszütkoszorút a klinikán. Móricz egy hónapot töltött Debrecenben. Értékes kéziratokat talált a Déri Múzeumban: Pósalaky Jánosnak, Debrecen régi főjegyzőjének Caraffa dúlásairól szóló kéziratát, Széli Jánosnak az 1848-as szabadságharc idején írott naplóját. Foglalkozott egy debreceni tárgyú történelmi regény megírásának gondolatával. Márc. 21-én, szombaton délután Kelet Népe-estet szervezett a Déri Múzeum előadótermében. Eredetileg Muharay Elemért és Veres Pétert hívta meg előadónak, a Kelet Népe 1942. márc. 15-i száma (hátsó borító) is így hirdeti a programot, de Muharay megbetegedett, Veres Péter pedig az unokája halála miatt nem tudott elmenni Debrecenbe, így a program a következőképpen alakult: Móricz Gulyás Istvánról, volt tanáráról, Gulyás Pál édesapjáról tartott előadást, A jó tanár címmel megjelent a Híd 1942. márc. 31-i számában, 7-8, 32.1. Gulyás