Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

567. M: Kelet Népe, 1941. dec. 1. 19.1. Szerkesztői asztal. Tótli Gusztáv. Az a néhány szó, amit az édesapja szájába ad, megdöbbentő: Tóth Gusztáv következő levelére válaszol Móricz: [Sajőkeszi, 1941. nov. 20.] Nagyságos Móricz Zsigmond Úrnak a Kelet Népe főszerkesztőjének Budapest Alulírott, Tóth Gusztáv sajókeszii református lelkipásztor, azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok a Kelet Népe Főszerkesztőjéhez, hogy a mellékelt kis írást elolvasni és ha a nívót megütné, a Kelet Népében leközölni szíveskedjék. Bemutatkozásul magamról a következőket tartom szükségesnek elmondani: Születtem Mezőnagymihályon (Borsod vm.) 1914-ben. Egy év óta működöm, mint megválasztott lelkipásztor Gömör megyében, Sajókesziben. Gimnáziumi tanulmányaimat Miskolcon végeztem el. Mély nyomokat hagyott lelkemben az a nagy áldozat, amit Szüleim hoztak meg azért, hogy engem kitaníttassanak. VI. gimnazista koromban próbálkoztam először írással. VIII. osztályos koromban év végén 2 novellám miatt két héttel az érettségi előtt ki akartak csapni a gimnáziumból. Magaviseletből szabályszerűvel, tanulmányokból jó bizonyítvánnyal kerültem el Patakra. Bizony ott még annyira uralkodik a reakciós szellem — nem a tanári kar, hanem az egyházi felsőbbség körében! — hogy csak magamnak írogathattam. És <ma> idáig is csak magamnak írtam eddig. Néhány barátom unszolására mertem rászánni magam arra, hogy próbálkozzam a nyilvánosság előtt. Szíveskedjék azért véleményt nyilvánítani kis írásomról. Három regény vázlata és egy kötetre való kis novellagyűjtemény hever az íróasztalfiőkomban. Addig azonban nincs kedvem és nincs türelmem kidolgozni őket, míg hozzáértő embertől véleményt nem kérek: érdemes-e ugyan viaskodnom a tollal és gondolatokkal? Különben sajátosan gömöri magyar bajokat feltáró tanulmányokkal is szívesen lépnék nyilvánosság elé, ha arra nékem alkalom és mód adódnék: gömöri faluk elnéptelenedéséről és a cigányok rettenetes térhódításáról alig tud valaki ebben az országban. A „Szerkesztői asztal" rovatban — ha érdemes írásom rá — hazamentem a falumba" jeligére tessék szíves lenni néhány sorban üzenni. Isten áldását kérve a Kelet Népe Főszerkesztőjére és minden munkájára, maradok tisztelettel: Sajókesziben, 1941. november 20. Tóth Gusztáv református lelkipásztor. A mellékelt írást csak akkor tessenek megőrizni, ha van benne valami érték: máskülönben úgysem való másra, csak papírkosár tölteléknek. (L. PIM M: 100/2292.) A levél mellékleteként Tóth Gusztáv Hazamentem a falumba című elbeszélését küldi. Nem jelent meg a Kelet Népében. 568. K: PIM M. 100/250/2. — 2 f. Gépirat autográf tintaírású javításokkal és aláírással. a Falussy Mátyáshoz címzett válasz: A Falussy Mátyásnak küldött üzenet (I. az 554. sz. levelet) nem Bugárszky Mátyásnak szól. A félreértésről 1. az 554. sz. levelet és jegyzetet. — Nem emlékeztem rá, hogy „zárt borítékban is álnév alatt" írtam volna, hiszen a Boltay nevet régen használom: Bugárszky Mátyás 1941. dec. 1. előtt egy hosszú, keltezetlen levélben kereste fel Móriczot, melyet Boltay (Bugárszky Mátyás) néven írt alá. Leveléhez egy kötet kiadatlan versel és két novellát mellékelt. L. PIM M. 100/250/1. — Szabó Dezső a legutolsó vacsoráján: Szabó Dezső 1936 őszétől 1943 nyaráig rendszeresen tartott előadásokat a Zene-