Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
[Budapest, 1941. nov. 15. előtt] Tisztelt Móricz Úr! Bocsánatot kérek a zavarásért, de a bátorságomat a Kelet Népe utolsó számai növelték meg annyira, hogy írásommal zavarni merem. írtam már egy pár ilyen kis novellát, de eddig csak baráti körben kritizálgattuk. Nagyon szeretném, ha Ön elolvasná, és egy levelezőlapon megírná nekem a véleményét. Tudom, hogy Önnek nem sok ideje maradhat ilyesmire, ezért csak akkor válaszoljon, Móricz Úr, ha írásom után érdemesnek tart erre. Német nevemtől ne ijedjen meg, Móricz Úr. Nem vagyok sváb. Annyi közöm van a németekhez, mint a német nyelvhez. Egy szót sem tudtam németül, mikor a polgáriba beírattak. (Apám sem tud. nagyapám sem tudott.) Anyai ágon teljesen magyar vagyok. Ezt nem magyarázkodásból mondom Önnek, de úgy érzem, ez egy olyan probléma, amit tisztázni kellett. Magyarosítani fogom a nevem, mert magyar vagyok. Ami nem volt magyaráz őseimben, azt magyarrá tette a magyarokkal való együttélés, együttműködés. Amit ez nem tudott elvégezni, azt elvégezte Németh László, Szabó Dezső és <...> mélymagyar kortársaik vagy elődeik. Ipari munkás vagyok, és tudom az ipari munkásság feladatát, de azt is tudom, hogy ha a parasztokkal együtt akarunk harcolni, nekünk kell hozzájuk hasonulni és nem fordítva, ahogy ezt a zsidó marxisták elképzelték. Műveltségünk egy közép-európai, népi magyar magatartás legyen, melynek csúcsai az „örökemberi" szépségek és tragédiák régióiba nyúlnak fel. Feladatunk ez, nem pedig az, hogy a Kipitált bemagoltassuk a parasztokkal, és a szocializmust ott kezdjük magyarázni, hogy mi a dialektika? Nem zavarom tovább Önt, úgysem tudok egy levélben mindent elmondani, azért kapkodok ide-oda. Bocsánatot kérek <...> a sok hibáért, nem tudok gépelni. Tisztelettel Frieder László Budapest, Üllői út 135. szám l/T. gy. zlj. törzs (L. PIM M. 100/527/1.) Frieder László e levél mellékleteként küldi el Kutyahús című novelláját, melynek kéziratát 1. PIM M. 100/5934. Rajta Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzése: „Gyenge." Nem jelent meg a Kelet Népében. L. még az 563. sz. levelet és jegyzetet. 547. M: Kelet Népe, 1941. nov. 15. Címlap belső oldala. Szerkesztői asztal. Illyés Gyula Magyar Csillag.; M. Zs. levelei II. 437-440. 1. a Magyar Csillag utolsó számában átszóltál hozzám: Illyés Gyula: Naplójegyzetek. Magyar Csillag, 1941. nov. 97-106.1. Ebben Móriczról is beszél. —A Magyar Csillag jobb (...)mint a Nyugat az utóbbi időben: L. a 456. sz. jegyzetet. — Már a múlt számban mondtam, mi volt nekem a Nyugat: Nem a múlt számban, hanem a Kelet Népe 1941. okt. 15-i számában. L. a 499. sz. levelet, — nekem nagyon jó volt, mert regényeimet sehol megnetn írhattam volna abban az időben: Móricz Zsigmondnak a Nyugatban jelent meg a Sárarany (1909), Az Isten háta mögött (1911), Arvalányok (1911), Jó szerencsét! (Elet a kereszten, Jó szerencsét! és Uff, de fülledt a levegő! címmel) (1914), A fákya (1917), Légy jó mindhalálig (1920), Kamaszok (1925), A nagy fejedelem (1930), Forr a bor (1930) című regénye. — ma a kormányzat legfőbb feladata: küzdelem a szegénység ellen: Az aktuális kormánypolitika dicséretéért bírálat éri Móriczot. L. a 554., 562., 568. sz. levelet. — Hát nem nagy érzés, hogy az Árvácska megjelenhetett: L. a 14. sz. jegyzetet. — nyilatkoztál, hogy nan fogsz magadról cikkeket írami a saját lapodban: L. Szabó István: Őszinte beszélgetés Illyés Gyulával a Magyar Csillagról. Magyar Nemzet, 1941. szept. 30. 5.1. — én soha nem engedtem, hogy rólam az én lapomban írjanak kritikát: A Kelet Népében valóban nem jelentek meg Móricz műveit méltató írások. — Mit mond Shakespeare: Shakespeare Lear király I. felvonás 2. színéből vett szabad idézet.
