Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

— Vagy ott esküszünk vagy pedig vége mindennek! — zárta le a vitát, s másnap már azzal jött, hogy különben nem is esküszünk egyházilag, mert akkor könnyebb a válás... Hát, ez fáj, nagyon fáj, Zsiga Bátyám... Az, hogy még meg sem esküdtünk, s már válásról kelljen hallanom. Azért baj az, ha egyedül van az ember... Mert félek, hogy akkor is egyedül maradok. Legutóbb írt kedves sorait megkaptam Zsiga Bátyámnak, s megkaptam a Kiadóhivatal által címemre küldött „Kelet Népe"-t is. Bizony megörvendtem neki s mindannyian a szerkesztőségben, mert amint mondottam, alig fordul meg a kezünkön még ezenkívül két-három példány, s a mostani nagyon szép volt. Örömmel fogok dolgozni Zsiga Bátyám lapjába s azonkívül büszkeséggel is, hogy Zsiga Bátyám engem erre méltat. Bár lennénk nagyon boldogok majd a házasságban Csibével, s akkor milyen jól meghúzódhatna nálunk, amikor legközelebb újból Kolozsvárra jön. Mint az édesgyermekeinél. Mert mi ezt is elterveztük, hogy Zsiga Bátyánk nem szállodában s nem is Óváryéknál, hanem nálunk fog lakni. Hunyady Sándor éppen ma délután utazott vissza Pestre, s mondta, hogy gyakran találkoznak Zsiga Bátyámmal, s üzenhetek tőle is, dehát ezeket hogyan bízhattam volna rá?... Jobb így, írva, leírva, s én is kérem Zsiga Bátyámat, értesítsen, ha megkapja levelem. De gondolom, most nem untatom többel, s éppen azért, most búcsúzom Zsiga Bátyámtól fiúi tisztelettel, s ha megengedi — fiúi szeretettel és ragaszkodással is... Biró János (L. PIM M. 100/177/2.) Vö. a 601. és 752. sz. levéllel. 544. M: Kelet Népe, 1941. nov. 15. 19.1. Szerkesztői asztal. Botár Imre. Viszont remélem, a következő köteten dolgozol. Nem tudom eléggé szeretni, aki ilyen alapvető, tehát hálátlan munkát végez: Móricz m. zs. szignóval kritikát írt Botár Imre Szolnok települési, népesedési és gazdasági viszonyai a XVIII. században című könyvéről. Kelet Népe, 1941. okt. 15. 15-16. I. Botár Imre egy névjegykártyán a következő szöveggel köszönte meg Móricz méltatását: [Budapest, 1941. okt. 26.] Igen tisztelt Főszerkesztő úr! Hálás köszönetemet fejezem ki a nem várt s túlzottan elismerő bírálatáért könyvemnek. Szerencsére nem vagyok fiatal, s így nem tesz az elbizakodóvá. Főszerkesztő úrnak igaz tisztelője Bpest, 1941. okt. 26. (L. PIM M. 100/215/2.) 545. M: Kelet Népe, 1941. nov. 15. IS. I. Szerkesztői asztal. Cserépy Arzén. Jócsik Lajoshoz írt érdekes levelét ide iktatom: Jócsik Lajos cikkéről Az írói vagy a rendezői tudat a magyar filmben 1. a 463. sz. jegyzetet. Cserépy Arzén Jócsik Lajoshoz írott levelét Móricz teljes egészében közzétette a Szerkesztői asztal-rovatban, mi azonban az eredeti levelet közöljük, mely apróbb — valószínűleg nyomdahibából eredő — eltéréseket mutat a Kelet Népében megjelenthez képest. Például az utolsó előtti bekezdésben kimaradt egy fél mondat.