Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

534. K: PIM M. 100/2613/3. — 1 f. Gépiratmásolat autográf aláírás indigómásolatával és autográf ceruzaírású rájegyzéssel: „K" [Komáromi], A bácskai szám már úgyis kútba esett: L. a 493. sz. jegyzetet. — levelednek nagyon örültem: Komáromi József Sándornak ezt a levelét nem ismerjük. — Ha tudsz jönni, gyere: L. a 458. sz. jegyzetet. — Ennek a levélnek a variánsát valószínűleg nem küldte el Móricz: [Leányfalu, 1941. nov. 6.] Kedves Józsi, megkaptam a leveledet, s örülök, ha megnyugszol lélekben és igazságban s még jobban, ha az egészséged rendbejön. Ma oly rossz idő van, hogy az embernek elmegy a kedve az élettől s még jobban a szerkesztéstől. Bizony jó volna, ha lenne valaki, aki megmentene s átadná nekem azt a papírmennyiséget, amit én aztán teleírnék. Dehát ez csak álom. A te bácskaijaid furcsa emberek. Herceg János úrtól azóta se kaptam semmi hírt. Fogadkozott, hogy elsejére az egész kéziratmennyiséget beküldi, s még csak egy mentegetőző lapot se írt. Egy lapot közben igen, amiben ígérte, hogy minden rendben lesz. Azóta nekik, mint utólag megtudtam, valami nagy rádióelőadásuk volt, és senki se jött el hozzám, ahogy mondom, kézirat se jött. Csak azt röstellem, hogy beugrottam, s meghirdettem a jövő számot, de mindegy, már nem lesz bácskai szám. Majd te talán megcsinálod. Nem lehet ilyen dolgot levelezés alapján elintézni, ez olyan mindennapos érintkezés és megbeszélés dolga szokott lenni. Kedves Józsi, ha egészséged nem enged, ne jöjj. Én fenntartom számodra a tárgyalási lehetőséget, amíg akarod, de most kerülgetnek, s kiléphetnék az egészből. Sajnálnám, ha a lap megszűnne, mert mégis sok örömöt ad ez a sok emberrel való foglalkozás; sok ember, sok probléma, csak a céltudatosság hiányzik. De nem akarlak evvel is izgatni. Te ugyanis kicsit puskapor[os] ember vagy, rögtön mindent a szívedre [erjesztesz. Tüdőd mit, arra figyelmeztetlek, hogy irtsd ki magadból a Minderwertigkeitsgefühl!. Mért hiszed azt, hogy valaki különb nálad? Tudniillik, aki rögtön megsértődik, annak az szokott az oka lenni, hogy azt hiszi, azért mellőzik, mert... Vedd tudomásul, hogy az embert senki sem mellőzheti, csak saját maga. Ki kell várni. Mindennek eljön a maga ideje. A legnagyobb emberi erő a nyugalom. Neked is ki kell várni, míg tökéletesen meggyógyulsz. Egészség nélkül csakugyan semmire se lehet menni. Hozzánk jöhetsz, mint haza. S velem szemben ne legyen sohase gyanúd, se kötelezettségi érzésed. Tehát jó egészséget, tieidet szeretettel köszöntöm L., 1941. nov. 6. csütörtök. (L. PIM M. 100/2613/2.) 535. K: PIM M. 100/95/4. — 1 f. Autográf tintaírás. Tisztelettel kérem, méltóztassék csatolt Agnes c, novellámat a Kelet Népében való közlésre elfogadni: Bánkúti Árpád: Ágnes. Kelet Népe, 1942. jan. 1. 12-13. I. Bánkúti még több cikket és novellát küld a Kelet Népe számára, de ezek nem jelennek meg a lapban. Móriczhoz írt leveleit 1. PIM M. 100/95/1-8. 536. K: PIM M. 100/1509/3. — 1 f. + 8. f. melléklet. Autográf tintaírás Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével. Melléklet: Nagy István Háromszor nyolc című elbeszélésének gépirata nyomdai jelekkel. Itt küldök egy elbeszélést: L. a mellékletet. Megjelent: Kelet Népe, 1942. febr. 15. 3-5. 1. L. még az 548. sz. levelet. — Hát a Rcttegről írt cikkemmel mi történt, csak nem „találtatott könnyűnek": Nagy István