Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
Ez a végtelenül keveredett nép bírja legjobban az idők változását. Mindent kibír. És a legrosszabb és legsúlyosabb idegen elnyomást húsz év után úgy rázza le, ahogy a port kikefélik a bundából. Csak abból tudom, hogy más világ volt itt nemrég, hogy akármit kérdek, mindennek tízszeres árát mondanak, úgy korrigálják: „az igaz, nan dinárba vagyunk már"... Nan bizony, hanan dénárba... alumíniumdénárokba vidulunk... aminekpaigő hangja vagyon... Vajon vagyon? Több segélyt nem kap, s ebből akar még az idén (szeptember 4. volt akkor) házat építeni magának, téglaalap nélkül, tehát szigetelés nélkül és abban fog már telelni tíz gyermekével. Nagyszerű dolgokat tudnék mesélni a főszolgabírói munkáról is, de azt nem lehet elmondani. Még célzást sem szabad tatni rá, hogy szerzett kukoricát háromezer disznónak Nan minden sikerül még nekik. Mért építenek strandfürdőt, mikor ma is tizenhat kisebb strandfürdő van a városban. Tizaihat adófizetőt tesznek tönkre a városi nagy stranddal. Úgy, ahogy azt ma kell építeni. Égbekiáltó, hogy egy tízgyermekes apa háromszáz pengőt kap vályogvetésre, és az anba, ha végigmegy a százholdas szikes területen, ahol még vályogot se szabad volna vettemi, azt látja, hogy háromszor négy négyszögmétacs kis házikóban nappalra be van négy-öt gyerek is zárva, míg a szülők munkában vannak... A kerteket meg kibányászták és eladták vályognak! Van olyan kert, amelyből háromszázezer vályogot adtak el, és örökre ott marad a gödör. Húsz-harminc méter hosszú, tíz méter széles gödör tele vízzel, amibe még ezek a kevéssé igényes gyerekek sc mernek megfürödni, olyan dögletes. Megkértem a város alpolgármesterét, fényképezze le nekem ezt a dolgot. Le is fényképezték, de úgy látszik, a sok felvételből egy sem sikerült, mert egyet san küldtek cl. Szenteleky Kornél és Debreczeni József egy-egy szerb versfordítását teljes egészében ki kellett hagyni, Herceg János emlékezése szerint Gyura Jaksics és Dusán Vaszilyev versei voltak. Továbbá törölték Dudás Kálmán A Dunán című versének utolsó három strófáját és a Fiamhoz című versét teljes egészében, ezek cenzúrázott kéziratát I. PIM M. 100/5922/2-3. Dudás Kálmán Fiamhoz című verse később, a Kelet Népe 1942. jan. l-jei számában mégis megjelent (9. 1.). L. Herceg János: Móricz Zsigmond és a Bácska. Híd (Újvidék), 1959. szept. 734-739.1., az 511., 514., 531., 534., 537., 540., 561., 574. sz. levelet és a 458. sz. jegyzetet. — az öcsém: Móricz Miklós. 494. K: PIM M. 100/219/1. — Levelezőlap. Autográf tintaírás. elküldtan egy példányt a Pásztortűznek abból a számából, amclybai a Rózsa Sándorról írtam: Móricz Zsigmond Rózsa Sándor a lovát ugratja című regényéről I. a 198. sz. jegyzetet. Bözödi György: Móricz Zsigmond és Rózsa Sándor. Pásztortűz (Kolozsvár), 1941. júl. 15. 340-342.1. —Az új Rózsa Sándort nagy örömmel olvastam a Kelet Népe utóbbi számában: Móricz Zsigmond Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét című regényéről 1. a 198. sz. jegyzetet. —mikor jön vissza hozzánk: Móricz erdélyi útjáról I. a 368. sz. jegyzetet. —hogy megne betegedjék: L. a 436. sz. jegyzetet. — Uj regényem most van szedés alatt: Bözödi György: Nyugtalan pásztorok. [Regény.] Bp. [1941] Túrul Szövetség kiadása. Túrul szépmíves könyvek 11. Bartha István írt róla kritikát a Kelet Népében, 1942. ápr. 15. 14.1. Vö. a 497. sz. levéllel. —karácsonyra pedig egy kötet székely népmesét készítek kiadni: A tréfás farkas. Székely népmesék. Mesélte: Bágyi János. Gyűjtötte: Bözödi György. Bp., 1942. Turul kiadás. Vö. a 497. és az 559. sz. levéllel. — Zsiga bátyám könyve — cikkcinek gyűjteménye — mikor jelenik meg a székelyföldi, illetve adélyi útjáról: L. a 368. sz. jegyzetet.
