Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
450. KJ MTA, feldolgozatlan. — 1 f. + a Kelet Népe cégjelzéses borítékja. Autográf tintaírás. Gyűrött, szakadt. M: Irodalomtörténet, 1958. 3-4. sz. 470.1.; Tíz év. II. 425.1. (részlet); M. Zs. levelei II. 373.1. beteg vagyok hat hete, lázas, levert, kedvetlen, s nem bírok dolgozni L. a 436. sz jegyzetet, — nagy tanulmányodat: Veres Péter: Népiség és szocializmus. L. a 449. sz. jegyzetet. —Ha feljössz: Vö. a 449. sz levéllel. 451. K: PIM M. 100/618/9. — 1 f. Autográf tintaírás ismeretlen ceruzaírású rájegyzésével. Végtelen örömet okozott az Erdély megküldése: L. a 446. sz. jegyzetet. — apám élete már csak egy-két nap: Gulyás Istvánról 1. a 446. sz. jegyzetet. — Egyik legderekabb kollégám, kritikustársam: Tóth Béla (1908-) kritikus, irodalomtörténész, műfordító. —„Az ördög dátuma (Datum diaboli)": egy ilyen írás motoszkál a fejemben: Gulyás Pál nem írta meg ezt a témát. — a VII. parancsolat: A protestáns biblia szerint a VII. parancsolat: Ne paráználkodj! —„Tündérkert"...?: Utalás Móricz Zsigmond Erdély című regénytrilógiája első kötetének címére. L. a 326. sz. jegyzetet. —Majd elküldöm Oláh G.-t és a többi ígért cikket: Oláh Gábor. L. a 446. sz. jegyzetet. —Bocskayba: A Bocskay-kert Debrecen melletti üdülőtelep, itt volt nyaralója Gulyás Pálnak. — „Árkádia-Debrecen üzenetei" c. cikksorozatot indítottam az egyik helybeli lapban: Gulyás Pálnak Árkádia-Debrecen üzenetei címen a debreceni Tiszántúlban volt rovata 1941. máj. 11-től jún. 22-ig. Ebben a rovatban nemcsak cikkeket, de verseket is közölt Gulyás Pál. Teljes nevén kívül G. P. és Egy Ady Társaságbeli szignóval jelentek meg itt írásai. A Kelet Népe nem közölte Gulyás Pál Tiszántúl-beli cikksorozatát. L. még a 465. és 532. sz. levelet. 452. K: PIM M. 100/515/20. — 1 f. + 6 f. melléklet. Autográf tintaírás. Melléklet: Gellért Sándor versei. egypár hónap óta folytonos felsrófoltságban vagyok — Gellért Sándor miatt: Vö. a 444. sz. levéllel és jegyzettel. — Illyést, nagyon szeretem (ha Ady miatt meg is kellett legyintenem): Földessy Gyula Az ismeretlen Ady (I. a 166. sz. jegyzetet) című füzetében vitatkozik Illyés Gyula Ady-értékelésével (41-45. I.). L. még [Gulyás Pál]: Földessy Gyula Debrecenben síkra száll Ady ismét támadott géniusza mellett. Tiszántúl (Debrecen), 1941. máj. 11. 13. I. — olvasd el azokat a verseit, amiket már elküldtem: L. a 444. sz. jegyzetet. — Milyen gyöngyszem pl. ez az aprósága: Az idézett Gellért Sándor-vers címe: Virraszt az Isten. L. a Móricznak küldött mellékletben. — De a Rózsa Sándorodat most megvette valahogy: Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja. L. a 198. sz. jegyzetet. — Kiadót kapunk a verseire: L. a 444. sz. jegyzetet. — annyira diszkreditáltak Babitsék, s az egész Baumgartenband: Földessy Gyula kapcsolata Babits Mihállyal még 1921-ben megromlott. Ekkor jelent meg ugyanis Földessy Ady-tanulmányok című könyve, melyet Babits egy hosszú cikkben vitatott. L. Babits Mihály: Megjegyzések Földessy Ady-könyvére. Nyugat, 1921. márc. 16. 472-478.; Földessy Gyula: Felelet Babits Mihálynak. Nyugat, 1921. ápr. 1. 559-564. 1. Baumgarten-banden a Baumgarten Ferenc által 1923-ban alapított Baumgarten irodalmi díj odaítéléséről döntő Baumgarten kuratóriumot érti Földessy, melynek Babits Mihály és Bäsch Lóránt volt a tagja. Tágabban persze a Nyugat szűkebb körét, azokat, akik befolyásolták a díj elosztását. — Gellértnek elkelne egy kis Baumgarten-jászol: Gellért Sándor nem kapott Baumgarten-díjat. —Augusztus 21-én, csütörtökön mennénk ki hozzád: Vö. a 444. sz. levéllel. 453. K: PIM M. 100/897/3. — 2 f. Autográf ceruzaírás. Az 1. fólió rektóján Móricz Zsigmond ceruzaírása. Itt, a háború forgatagában: Jakab Sándor 1940 decemberében vonult be katonának. Fogságba esett, ahonnan 1945 szeptemberében szabadult. —Bátyám annak idején, körülbelül egy éve, egy levelében
