Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

443. K: PIM M. 100/2051. — 1 f. + 4 f. melléklet. Autográf tintaírás Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével. Melléklet: Székely Endre Zenei feladatok az új évadban című cikkének gépirata, Móricz Zsigmond nyomdai jeleivel. kibővítettem a cikket: Székely Endre Zenei feladatok az új évadban című cikke nem jelent meg a Kelet Népében. — ajánlatosnak tartanám, ha a Kelet Népe megnyitná hasábjait egy ilyen irányú zenei kongresszusféle előtt: Nem valósult meg. V 444. K: PIM M. 100/515/21. — 1 f. + 7 f. melléklet. Autográf tintaírás. Melléklet: Gellért Sándor levelei Földessy Gyulához és Gellért Sándor versei. Itt küldök Neked egy nagy poétát: Gellért Sándornak két verse jelent meg a Kelet Népében: Veres Péternek, Virraszt az Isten. 1941. szept. 1. 9. 1. Vö. a 452. sz. levéllel. — Őszre ki akar adni egy nagy kötetet: Gellért Sándor első kötete, A bál udvarában 1942-ben jelent meg Budapesten az Exodus kiadásában. — Gellért Sándor: (1916-1988) Romániai magyar költő. —írj neki egy pár szót: Tudomásunk szerint Móricz Zsigmond nem írt levelet Gellért Sándornak. —Hazajövet meglátogatlak- Vö. a 452. sz. levéllel. 445. K; PIM M. 100/1954. — 2 f. 4- 3 f. melléklet. Autográf tintaírás. Melléklet: Sőni Pál A Búza utca című elbeszélésének gépirata. a mellékelt írást (...) a Kelet Népében leközölni szíveskedjék Sőni Pál a Búza utca című elbeszélése nem jelent meg a Kelet Népében. 446. K: PIM M. 100/618/8. — 2 f. Gépirat autográf tintaírású betoldással, kiegészítéssel, törléssel és aláírással. sajnálom, hogy erdélyi útja visszafele nan vezetett Debrecenen át: VÖ. a 374. sz. levéllel. Móricz Zsigmond erdélyi útjáról I. a 368. sz. jegyzetet. — Verses riportom kissé szétdarabolódott és itt-ott meghaélődött: Gulyás Pál: Debrecenből Budapestig és vissza. L. a 357. sz. jegyzetet. —Itt küldök egy befejezést: L. a 357. sz. jegyzetet. — Edda-fordításom, megfelelő bevezető tanulmány kíséretébai: Gulyás Pál Edda-fordítását nem közölte a Kelet Népe. A német irodalom kincsesháza című kötetben jelent meg. Szerk. Keresztury Dezső. Budapest, [1941.] Athenaeum. L. még a 447., 465. és 532. sz. levelet. —A Boldog emberek [!] és Erdély c. munkákat szeretném Zsigmond Bátyámtól forró dedikációval ellátva megkapni: Móricz Zsigmond: A boldog ember. L. a 302. sz. jegyzetet. Erdély című művét (1. a 326. sz. jegyzetet) küldi cl Gulyás Pálnak a következő dedikációval: „Szerelmes fiamnak, Gulyás Palinak Móricz Zs. 1941." L. PIM Könyvtár. B. 16746. VÖ. még a 447. és 451. sz. levéllel. — Oláh Gábor egy nagy könyvet adott ki: Oláh Gábor: Hangok lázadása. (Elbeszélő költemények.) Bp., [1941] Szerző kiadása. Franklin-Társulat bizománya. A Kelet Népe nem közölt belőle részletet. VÖ. a 447., 451. sz. levéllel. — Szegény apámnak súlyos érelmeszesedése van: Dr. Gulyás István (1867-1941) író, irodalomtörténész, Gulyás Pál édesapja. Szegényparaszti családban született, Debrecenben volt irodalomtanár. A Tanácsköztársaság bukása után elvesztette állását. Később a deT>réceni Iparostanonc Iskola igazgatója lett. Nyolc gyermeket nevelt fel. Móricz Zsigmond, akinek 1893-ban osztályfőnöke volt, mindig nagy tisztelettel és szeretettel emlékezett rá. Gulyás Pál édesapja halála után tervezte, hogy Jobbágy dr. Gulyás István címen megírja apja portréját, melyet Móricz Zsigmond szívesen közölt volna a Kelet Népében. Ez a portré azonban nem készült el. Helyette két-vers^született Gulyás István halála alkalmából: Rajzpróba (Móricz Zsigmondnak, a rajzok mesterének), Végső fény. Kelet.Népe, 1941. dec. 15. 7. és 20.1. Majd amikor 1942 márciusában Móricz Zsigmond egy hónapot tölt Debrecenben, Gulyás Pál megmutatja neki édesapja önéletrajzi feljegyzéseit. Ebből kö-