Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

Az irodalmi estet báró Kemény János nyitotta meg, utána Somogyi Erzsi Babits Mihály útinaplójából olvasott fel, Zilahy Lajos Mikor halt meg Kovács János és Szülőföldem szép határa című novelláit adta elő, Gyurkovits Mária, az Operaház tagja Erkel Ferenc Hunyadi János című operájából részletet és a Hunyady — Petőfi Rózsabokor a domboldalon című műdalt énekelte. Hankiss János egyetemi tanár a magyarok közti érintkezési formák jelentőségéről értekezett. Ortutay Gyula a székely népballadák drámaiságáról beszélt. Molnár Imre magyar népdalokat énekelt. Móricz Zsigmond Juhnyírés a csíki havasokban című írását olvasta fel. Kállay Miklós zárta az estet. Móricz emiatt a fellépés miatt maradt június végéig Kolozsvárott. 200 pengőt kapott a szereplésért. L. Két napig ülésezik Kolozsvárt a Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége. Ellenzék (Kolozsvár), 1941. jún. 13. 2. 1.; A magyar szellem ünnepe lesz a Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetségének kolozsvári közgyűlése. Számos neves író vesz részt a közgyűlés alkalmával rendezendő irodalmi esten. Keleti Újság (Kolozsvár), 1941. jún. 14. 5. I.; Magyar írók Erdélyről. Ellenzék (Kolozsvár), 1941. jún. 18. 5.1.; A rádió is közvetítette Kolozsvárról a „Magyar írók Erdélyről "-estjét [!]. Ellenzék (Kolozsvár), 1941. jún. 23. 10. I.; Nagy lelkesedéssel csatlakoztak a KESZ-hez az erdélyrészi kulturális egyesületek. Élményszerű kulturális est tetőzte be a magyar kultúra kolozsvári ünnepét. Keleti Újság (Kolozsvár), 1941. jún. 24. 4.1. Hazatérésének pontos időpontjáról lányát, Móricz Virágot értesíti a kolozsvári Mátyás király szobrot ábrázoló képeslapon: Kolozsvár, 1941. VI. 21. Végre. Hétfőn du. indulok innen 4 órakor gyorssal. Éjfélkor Pestre érek. Arra kérlek, a kulcsot a házmesterhez tedd le. Jó lesz egy kicsit megpihenni a pihenés után. Csókollak benneteket. Kedden este L.-ben! Kis Virág jól van? S Réka? S tik[!]? Csók Apu (Címzés:) Koch Richárdné úrnő Leányfalu Pest m. (L. PIM M. 100/2710/34.) Tehát 1941. jún. 23-án, hétfőn éjjel tért vissza Budapestre hathetes erdélyi útjáról. Az utazás során gyűjtött anyagból, jegyzetekből nem lett könyv. Ezt veszteségnek értékeli Kovács György is későbbi, Móriczról írott nekrológjában: „Sok cikket írt tapasztalatairól, híre volt annak is, hogy könyv alakban dolgozza fel székelyföldi úti élményeit. (...) Mi, akiknek élete tárgyát képezte volna ezeknek a tanulmányoknak, külön is érezzük a veszteséget, hogy ezek az írói tervek nem válhatnak valóra. Csudálatos érzékkel tudta látni Erdély dolgait. Történelmét is, mai életét is. Hiszen a transzszilvánizmus lényegét senki jobban nem érzékeltette íróink közül, mint Ő nagy művében, a trilógiában." L. Kovács György: Móricz Zsigmond Erdélyben. Újság, 1942. szept. 20. 3.1. Az említett publikált cikkeken kívül még erdélyi útja során született a Kati és Katica (Reggeli Magyarország, 1941. jún. 29. 9. 1.) és a Süket ómama (Reggeli Magyarország, 1941. jún. 15. 9. 1.) című karcolat és a Székelyek című cikk (Reggeli Magyarország, 1941. júl. 6. 9. I.). A székelyekről beszélt az 1941. júl. l-jén 20.10 órakor elhangzó Július című rádióelőadásában is. Az erdélyi út során készült, de meg nem jelent feljegyzések nagy részét publikálta Móricz Virág. L. Tíz év II. 395419.1. L. még A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság levelesládája. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta: Marosi Ildikó. Bukarest, 1973. Kriterion Könyvkiadó. 394., 563-564.1.; Móricz Zsigmond közöttünk. Válogatta, az előszót és a jegyzeteket írta: Kántor Lajos. A bibliográfiai adalékot összeállította: Gábor Dénes. Bukarest, 1979. Kriterion Könyvkiadó.; Balogh Edgár: Móricz Zsigmond Erdély-nézőben. Magyar Nemzet, 1941. máj. 21. 4.1.; Balogh Edgár: Móricz Zsigmond koloszvári levelezéséből. Igaz Szó (Marosvásárhely), 1955. nov. 78-84. I.; Balogh Edgár: Szolgálatban. Bukarest, 1978. Kriterion Könyvkiadó. 208-217.1. Vö. a 285., 315., 372-374., 377., 378., 381-384., 386., 390., 391., 393-395., 397-