Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

mai könyvnapon. Reggeli Újság (Marosvásárhely), 1941. jún. 8.5.1.; Szabó Jenő: Ahol a százados nyomor kísért... Móricz Zsigmond marosvásárhelyi előadása a bözödi székely szombatosokról. Zsidó imakönyv, rituális vágás és foszlányok egy székely falu múltjából és jelenéből. Székely Nép (Sepsiszentgyörgy), 1941. jún. 12. 2. 1.; g. i.: Székelyföldi tapasztalatairól beszélt Móricz Zsigmond Marosvásárhelyen. Magyar Nemzet, 1941. jún.14. 5. I. Móricz lényegében azokat a témaköröket érintette második marosvásárhelyi előadásában, amelyeket aztán riportokban is megírt: Székelyszőttes, (I. Falusi est. II. Látogatás. III. Székely tánc.) Híd, 1941. jún. 10. 20-21. 1.; A szombatosok közt. Kelet Népe, 1941. júl. 1. 1-5. 1.; Gazdakör Székelyföldön. Kelet Népe, 1941. júl. 15. 1-3.1.; Juhnyírésa csíki havasokban. Kelet Népe, 1942. jan. 15. 4- 5.1.; Szebb jövőt! Kelet Népe, 1942. máj. 1. 2-4.1. A Pásztortűz (Kolozsvár) 1941. júl. 15-i száma a 341. lapon „Móricz Zsigmond a székelyek között" aláírással fotót közöl. Székelyföldi útja során kedvelte meg a bá megszólítást. Ettől kezdve gyakran írta úgy alá a nevét a fiatalabb pályatársaknak szóló levelekben, hogy Zsiga bá. A könyvnapokra tért vissza Marosvásárhelyre, majd Kolozsvárra. 1941-ben az anyaországban jún. 45- 6-án, Erdélyben pedig jún. 9-10-11-én tartolták a könyvnapokat, hogy az erdélyi írók mindkét helyen jelen lehessenek. Marosvásárhelyen jún. 8-án, vasárnap délután nyitották meg ünnepélyesen a könyvnapokat. Móricz jún. 9-én, hétfőn délután a marosvásárhelyi repülőjárattal érkezett Kolozsvárra. Ez volt élete első repülőútja. Ezúttal a Központi Szállodában vett ki szobát. Kolozsvárott nagy könyvnapot talált, kilenc sátrat állítottak fel a főtéren. .Az anyaországi írók közül már az első könyvnapra megérkezett Erdélyi József, Sinka István és Veres Péter. Mindkét kolozsvári napilap, az Ellenzék és a Keleti Újság is megírta Móriczcal kapcsolatban azt a sztorit, hogy az egyik sátorban vásárolt a Rózsa Sándor a lovát ugratja című saját könyvéből, és vevőként drágának találta azt. L. Gredinár Aurél: A könyv ünnepe Kolozsváron. Pillanatfelvételek, érdekes mozzanatok az óriási sikerrel indult első könyvnapról. — Egy délután a szebbnél szebb könyvsátrak között. Ellenzék (Kolozsvár), 1941. jún. 10. 5.1.; Rózsa Sándor az írót ugratja... Keleti Újság (Kolozsvár), 1941. jún. 10. 2.1. Fotók is megörökítették Móriczot ezen a kolozsvári könyvnapon. Az egyik a kolozsvári Keleti Újságban jelent meg: Pillanatképek a kolozsvári könyvnapokról címmel három fotót közölnek, a másodikon Móricz látható a következő képaláírás kíséretében: „Alant: Móricz Zsigmond a Lepage könyvkereskedés sátrában a kalotaszegi leányok csoportjában beírja nevét új könyvébe." Keleti Újság (Kolozsvár), 1941. jún. 12. 3.1. A Hídban is jelent meg három fénykép a következő szöveggel: „Könyvnap Kolozsvárt. Fent baloldalt a könyvnapra odautazott Móricz Zsigmond krajcárt osztogat a gyerekeknek, jobboldalt Jancsó Adrienne-nel, a kiváló erdélyi szavalóművésszel sétál. Lent Bözödi György, Asztalos István, Móricz Zsigmond, Balogh Edgár, Gábor István és Molter Károly távozik egy könyvsátorból." Híd, 1941. jún. 17. 17. 1. A kolozsvári könyvnapokon Parajdi Incze Lajos interjút készített Móriczcal. Az író az erdélyi irodalom sajátosságairól és jövőbeni lehetőségeiről beszélt. L. Parajdi Incze Lajos: Móricz Zsigmond Erdélyről és az irodalomról. Ellenzék (Kolozsvár), 1941. jún. 11. 5.1. Ekkoriban készültek ezek a máig publikálatlan feljegyzések: „A politikai fondorlatok azon alapulnak, hogy a másik félnek nem jut fülébe, legalábbis nem idejében, az, amit ebben a pillanatban mondtam. Mindenki kíváncsi volt, hova megyek vacsorára. Nem akartam, hogy megjegyzéseket fűzzenek hozzá, hogy én hol vacsorázom inkább, mint ahol vacsorázhatnék. Kérdi búcsúzáskor: — Hol vacsorázol, Zsigába? Merre mentek? — Majd a kocsis megmondja — intek nevetve a bordázott lovú konflis felé, hogy az mondja meg nekem. — Nálatok? — int rá Edgárra. — Előttem nem kell titkolózzatok. Mikor már messze jártunk, mondom Edgárnak: — Ebben aztán igazán nincs titok, de te olyan nem jóban vagy azokkal, akikhez megyek, hogy nem akartam megmondani, mert félek, annyira fáradt vagyok, el fogok késni, s talán el sem megyek, s nem akartam, hogy az a pletyka kerüljön ki, hogy te beszéltél le, hogy ne is menjek el. Edgár ezt nagyon megérti, s még inkább helyesli.