Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
17. K: PIM M. 100/2535. — 1 f. Gépiratmásolat Móricz Zsigmond autográf ceruzaírású rájegyzéseivel. A fólió rektóján: „Haltenberger Ince." Verzóján: „Esztergár László [!]:Pécs város kitűnő h. polgármestere, a magyar szociálpolitika egyik legnagyobb művelője, aki gyakorlatban is keresztülviszi elveit. Éppen ezért mindent meg kell szívlelni, amit ír, mert kipróbálta gondolatait." [A feljegyzés Esztergár Lajos A szociális munka című könyve ajánló ismertetésének első fogalmazványa. L. KN 1940. jan. 1. 23. I. Vö. a 16. sz. levéllel és jegyzettel.] amit a könyvedbe beírtam: Haltenberger Ince 1939. dec. 27-i válaszából megtudjuk, hogy a Tündérkertet kapta Móricztól. (L. PIM M. 100/674/2.) Az ajánlás szövege — Haltenberger Incéné szíves közlése szerint — a következő: „Haltenberger Incét szerető Móricz Zs. Kassa, 1939. XII. 18." — nem is tudtam, milyen örömem lesz a jelctitéscid olvasásában: Haltenberger Ince tudósításait nem ismerjük: egy későbbi, 1940. júl. 25-én írt leveléből kiderül, hogy azokat Móricztól — kérésére — visszakapta (1. PIM M: 100/674/4.). — az öreg Kissel való lejegyzett beszélgetést szereméin a Kelet Népében kiadni: Haltenberger Ince e levélre válaszolva 1939. dec. 27-én a következőt írta: „Ha leközlésre érdemes részleteket találnál, szívesen, sőt örömmel adom a Kelet Népének. Persze jó lesz elfödni a jelentésbe fölvett falvak földrajzi helyét is és az én nevemet is. Pszeudonimem Incze Béla vagy I. B. jelzés." (L. i. h.) Haltenberger Incétől nem találtunk írást a Kelet Népében. —mégregényíró lesz belőled: Ez a feltételezés nem igazolódott. — tpt: Tiszteletpéldányt. — megkezdtem a magam módján az építkezést: Az 1940. jan. l-jei Kelet Népe Móricz Zsigmond nagy vitát kiváltó vezércikkével — Hagyd a politikát: építkezz! — indul (1-2. 1.). Móricz Zsigmond később részletesen kifejtett programjának ez az írás a csírája. Vitát kezdeményez. „Gyakorlati vitát, hogy ebben a késői időpontban, midőn Európa ege viharterhes, mikor földön, vízen és a levegőben mennydörgések tombolnak, mi ennek a kis Magyarországnak a dolga, hogy méltó tagja legyen a kultúrháborús koncertnek. Mik a legsürgősebben megoldandó s mik a mai viszonyok mellett a közönség saját erejéből megoldható feladatok. Mi az, ami nélkül a falvak és a tanyák népe nem állhat helyt tovább, s mik azok, amiket a falvak és a tanyák népe a maga erejéből, tisztán szervezkedés által meg is oldhat. Tagosítás vagy útépítés? Útépítés vagy a földmívelési kultúrának népfőiskolák által való legsürgősebb kiterjesztése? Új mezőgazdasági szervezkedés, beszerzési, művelési, eladási szervezetek létrehozása vagy a falvak és a gazdasági berendezkedés újjáalakítása? Hogy lehet felvenni a két kis magyar szántó ökörrel a versenyt Kanada gépeivel, a búzatermelés gyári módszereivel? Hogy lehet a magyar búzát őrlés által magasabb értékűvé tenni, hogy lehet új mezőgazdasági ipart egykettőre a földből elővarázsolni?" A cikk végén Móricz összefoglalja új programját: „Hagyjátok most a politikát, magasabb politikára van szükség: az önsegély politikájára." (I. h. 2.1.) VÖ. az 1. és a 16. sz. jegyzettel. —Miskolcon tegnap, kedden: Nem tudjuk, milyen céllal ment Móricz Miskolcra. Mint e leveliién, zsebnaptárában is ez áll: 1939. december 19. kedd „Miskolc, 24 órát aludtam." A naplóba január 20-hoz is Miskolc van beírva és egy „C, ami arra utal, hogy Móricz hazautazott Leányfalura. 18. K: PIM M. 100/414/1. — 1 f. Autográf tintaírás, ismeretlen ceruzaírású rájegyzésével. a fölhívásra: Móricz bizonyára üzent Erdeinek, hogy az előzetesen megbeszélt cikket küldje el. — Sinka verscinek a szociológus kritikáját: Sinka István (1897-1969) költő, a Kelet Népe alapító szerkesztője. Vö. az 1. sz. jegyzettel. Erdei Ferenc: A parasztság költője. Társadalmi észrevételek Sinka István verseskötetéhez című kritikája a Kelet Népe 1940. jan. 15-i számában jelent meg (21-22. I.). — a Boldizsár-féle könyv hozzászólását: Boldizsár Iván A gazdag parasztok országa című könyvéről van szó. L. erről részletesen a 11. sz. jegyzetet. Erdei Ferencnek nem jelent meg a Kelet Népében e könyvről szóló írása, és a Ke-
