Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
közelíti meg a Mars a földet.) Friss Újság 1939. júl. 27.2.1. A Friss Újság (1896-1951) egyébként az első magyar ún. „néplap", a parasztság és a kispolgárság részére kiadott olcsó tőkés napilap volt. — a miniszter: A korabeli gyakorlat szerint a Sajtóellenőrzési Bizottság véleményezése után a különböző kiadványokat elküldte az illetékes referensnek a Belügy-, illetve Külügyminisztériumba vagy a Miniszterelnökségi Sajtóosztályra. 1939-ben a belügyminiszter Keresztes-Fischer Ferenc, a külügyminiszter Csáky István gróf, a miniszterelnök Teleki Pál gróf volt. Nem tudjuk, kire céloz a levélíró. —akkoriban még nem volt cenzúra: A tényleges sajtóellenőrzési rendelkezések 1939 szeptemberében, ill. decemberében léptek életbe. Addig a terjesztés feltételei a következők voltak: a sokszorosítás után a nyomda köteles volt a királyi ügyészség számára egy ún. sajtórendészeti kötelespéldányt küldeni. Időszaki lap terjesztését e példány megküldésével egy időben lehetett megkezdeni, más sajtótermékek terjesztését pedig akkor, ha a királyi ügyészség a kötelespéldány kézhezvételétől számított 48 órán belül, illetve — ha a sajtótermék terjedelme egy nyomtatott ívnél több volt — 8 napon belül nem indítványozta a királyi bíróságnál a sajtótermék lefoglalását, vagy ha az ügyészség e meghatározott időnél korábban engedélyt adott a terjesztésre. (1938:XVIII. t.c. I.) Az 1939. szept. 2-án hatályba lépő rendelet e fennálló jogszabályok mellett a királyi ügyészség, illetve az engedély megadására jogosult hatóság előzetes engedélyéhez kötötte a sokszorosítás és terjesztés megkezdését. Az engedély kiadását vagy megtagadását a sajtótermék közlésre szánt minden közleményének kefelevonata vagy gépirata alapján végezte a sajtóellenőrzési bizottság. (1939:8.140. M.E. számú rendelet.) Kisebb módosításokkal ugyanezt tartalmazta az 1939. dec. 10-én hatályba lépett rendelet. Ez a sajtótermék szerkesztőjének vagy kiadójának személyes felelősségét emelte ki, és pontosította az engedélyhez kötött témák sorát: a honvédelem érdekeit, az ország külpolitikai érdekeit, belső rendjét, köznyugalmát, közbiztonságát, valamint gazdasági érdekeit és hiteléletét érintő cikkek, közlemények megjelenését kötötte feltétlenül engedélyhez, de be kellett mutatni a hatóságnak a meghatározott tárgykörön kívül eső közleményeket is, ha azok a közérdeket sérthették (1939:10.800. M.E. számú rendelet). — az általad jónak látott formában olvasóid tudomására hozni: Nem jelent meg erre reflektáló hír vagy cikk a Kelet Népében. 16. K: PIM M. 100/2474/6. — 1 f. Gépirat Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével. M: Tíz év. II. 265. I. átvettem a lapot Szabó Páltól: A Kelet Népe átvételéről I. az 1. sz. jegyzetet. — küldöm az első számot, amit már én szerkesztettem: L. az 1. és a 14. sz. jegyzetet. Esztergár Lajos válaszleveléből (Pécs, 1939. dec. 29, I. PIM M. 100/427/3.) kiderül, hogy Móricz a jelzett számot elfelejtette megküldeni. (Vö. a 33. sz. levéllel.) — három idézettel megmutatom a mai helyzetet: Móricz a Kelet Népe 1940. jan. l-jei számában Hagyd a politikát: építkezz! című vezércikkében (1-2.1.) programot hirdetett (l. erről a 17. sz. jegyzetet), s ennek alátámasztására három karácsonyra megjelent könyvből közölt egy-egy részletet: 1. Boldizsár Iván: Dánia átalakulása (2-4.1.), 1. erről részletesen a 11. sz. jegyzetet. 2. Kemse és az egyke (4-6. I.). E részlet az Elsüllyedt falu a Dunántúlon (Kemse község élete) című könyvből származik (Budapest, 1936. Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet RT), a Kemse népmozgalmi viszonyainak alakulása, különös tekintettel az egykére cimű fejezet (23-44.1.) egy részletének (36-44.1.) kissé módosított változata. 3. Esztergár Lajos: A földmunkások sorsa (6-8.1.). A részlelet Móricz Esztergár Lajos A szociális munka útján című könyvének (Pécs, 1940. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet, Mayer A. Géza és társai) IV fejezetéből (16-40.1.) közli kihagyásokkal. — add beleegyezésedet, hogy közöljem ezt a részletet: Esztergár Lajos 1939. dec. 29-én kelt, már idézett válaszlevelében így írt: „Én a legnagyobb készséggel állok rendelkezésedre. A lap szempontjából ha valami hasznomat látod, méltóztassál csak igénybe venni." — írd meg a könyv árát is, mert hirdetem: Esztergár Lajos válaszlevelében nem írja meg a könyv árát, mivel már elfogyott. Móricz ennek ellenére hirdeti a könyvet a Kelet Népe 1940. jan. l-jei számában (23.1.). Vö. a 17. sz. jegyzettel.
