Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
284. K: PIM M. 100/1931. — 1 f. Gépirat. Az eredeti orosz nyelvű levél rövidített magyar fordítása. Melléklet: az eredeti orosz levél autográf tintaírású aláírással. A levél fordítása, amelyet közlünk, meglehetősen pontatlan, hiányos. Azért közöljük mégis ezt a főszövegben, mert Móricz is nyilván ezt a szöveget olvasta. Alább azonban közöljük az orosz nyelvű levél pontos fordítását: Munkács, 1940. XI. 19. Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr! Véletlenül a kezembe került az Ön folyóirata, a Kelet Népe, ami nagyon megtetszett, és felkeltette az érdeklődésemet. Bennünket, kárpátoroszokat általában minden magyar újság érdekel, az irodalmi témájúak különösen. Sajnos nálunk még nincs egyetlen tisztán irodalmi folyóirat sem, jóllehet hiánya mostanában nagyon érződik. Már régen készülünk valamilyen folyóiratot kiadni, de lépten-nyomon különféle nehézségekbe ütközünk. Bármilyen furcsa is, de a múltban ebből a szempontból jobb volt a helyzetünk. Tavaly például engedélyt kértünk a parancsnokságtól, hogy újra kiadhassuk diákújságunkat, a HaujH CTpaMJieHia (A Mi Törekvéseink) címűt, de eddig nem kaptuk meg. A fordulat után minden szervezetünkben úgy gondolták, hogy valódi lehetőségünk lesz munkájuk folytatására, de sajnos különböző okoknál fogva minden elcsendesedett. Ennek következtében jelenleg nagy pangás figyelhető meg egész kulturális életünkben. Valószínűleg Szerkesztő úr is csodálkozik, hogy miért nem lépnek szervezetcink összeköttetésbe magyar kulturális szervezetekkel, és miért nem dolgozunk Önökkel együtt. Ennek oka elsősorban az, hogy vannak olyan emberek, akik különböző rágalmakkal igyekeznek ezt megakadályozni. Csodálkozunk, hogy bizonyos emberek miért hisznek nekünk, és miért vádolnak bennünket különböző államellenes tettekkel. Ha Önt érdekli ez a kérdés, írnék Önnek egy cikket, természetesen orosz nyelven, mivel magyarul még nem tudok tökéletesen. Mint kárpátorosz irodalmár és a Magyarorosz írók Szövetségének tagja elhatároztam, hogy levélben fordulok Önhöz, és így lépek Önnel összeköttetésbe. Ha esetleg érdekli Önt irodalmunk és legújabb kiadványaink, akkor találkozhatom Önnel. Eddig nálunk két kötet vers és próza jelent meg legújabb költőink és íróink müveiből. Igyekszem ezeket megküldeni Önnek. Nagyon jó lenne, ha megegyezhetnénk abban, hogy cserepéldányokat küldünk egymásnak kiadványainkból. Mi a sajtóban közölnénk e kiadványokról ismertetéseket, kritikákat. Ily módon szeretnénk bemutatni értelmiségünknek és népünknek a magyar irodalmat, és másrészt Önök is megismertethetnék a magyar társadalmat népünkkel. Törekedni fogunk arra is, hogy lefordítsunk néhány írást irodalmukból. Én magam is foglalkozom prózával, és írok verseket. Eddig két kötetben jelentek meg a müveim. Tehát ha Önt érdekli kulturális életünk, forduljon hozzám, én igyekszem majd mindenről tájékoztatni Önt. Ezért kérem, legyen szíves válaszoljon levelemre. Elnézést kérek, hogy oroszul írok. Egyelőre nem tudok tökéletesen magyarul, bár magyar könyveket már tudok olvasni. írjon magyarul, és legyen szíves elküldeni folyóiratát. Őszinte tisztelettel: Ljavinec Iván Ljavinec Iván Munkács, Ciana u. 34. (Fordította: Sz. Fehér Judit.) — a mi újságunk: Az eredeti orosz nyelvű levél szövegében szerepel az újság neve is: A Mi Törekvéseink (HaiiiH CrpaMJieHiJi), az 1935-37 között Munkácson megjelenő irodalmi diákújság. Szerkesztője 1935-ben Gotvald Iván gimnáziumi tanár, 1936-37-ben Karabeles Andrej kárpátaljai orosz költő volt. A lap kezdetben irodalmi almanachként jelent meg, 1936-37-ben lett havilap. Fontos szerepet töltött be az akkori helybeli irodalmi életben. —Az uralom változásáig: 1938. nov. 2-án hirdették ki az első bécsi döntést, melynek értelmében 12 400 km 2 terület (1 100 000 lakossal) — Kassa, Ungvár és Munkács — Magyarországhoz került. — Ha érdekelné Önt ez a kérdés, én megírnám az itteni állapotfotj: Móriczot érdekelte a téma, hiszen válaszként a szerkesztőség a következő levelet küldte Ljavinec Ivánnak:
