Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

tüzezzék csak tovább is az alvó lelkiismereteket, a közvéleményt, a társadalmat. Hadd alakuljon ki egy egészségesebb és magyarabb közszellem, amely sorsvállalásában nem teszi magát különbnek társainál. Eg új világ vajúdik szemünk előtt, és massa perdita lesz az a nép, amely megtagadja önmagát. A magyar parasztot a nemzet tartóoszlopának szokták hívni. Mit is ér az a ház, amelyre <...> új tetőt húznak, és a ház összedőléssel fenyeget? Viszont csúnya az a ház, amely erős oszlopokkal tart törtcserepű, rozzant tetőzetet. Ilyen tetőzete a nemzetnek a középosztály, amelynek el kell vállalni a parasztság sorsát, célját és terveit. Szívesen venném, ha kedves Bátyám egy pár sorral megvilágítaná nekem ezeket a dolgokat, boldogan tanulnék belőle. Isten adjon további erőt és kitartást szentügyű és szépséges fáradozásaikban. Maradtam kedves Bátyámnak igaz tisztelettel és hazafias üdvözlettel: Zsadány, 1940. május 31. Nagy Lajos ref. lelkész (L. PIM M. 100/1512.) — A mai számban, gondolom, találkozol visszhanggal: Nagy Lajos sok témát érintő levelének a parasztságjobb oktatását, megfelelő népfőiskolák felállítását szorgalmazó részéhez több cikk is kapcsolódik az 1940. aug. 15-i számban: Móricz Zsigmond: Népfőiskolai törvény előtt (1-2. I.); Németh László: Tanterv (2-3.1.); Kelemen János: Népfőiskola-mozgalom nálunk (3.1.). VÖ. az 55. sz. jegyzettel. A parasztság szervezetlenségét elemző levélrészlethez pedig a Korunk és hangunk-rovat Jósvay Gábor szövetkezeti ügyvezető igazgatóhoz címzett írása kapcsolható (16.1.). 241. K: PIM M. 100/1802/1. — 1 f. Gépirat autográf tintaírású aláírással a Tükör cégjelzéses levélpapírján, Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével. kivonatosan közölted a dán népfőiskoláról írt cikkemet: Révay József: A dán népfőiskola. Kelet Népe 1940. aug. 15. 4—5. I. Itt nincs feltüntetve, hogy ez a cikk első része csupán. A lap következő, szept. l-jei száma közli a cikk 2. részét (6.

1.), a 3. rész pedig a nov. l-jei számban jelent meg a 9-10. lapon (1921)-es jelzéssel a cikk végén. — volnál szíves a Kelet Népe legközelebbi számában a Szerkesztőségi asztal c. rovatban közölni hogy ez a kis cikk csak a kivonata egy nagyobb tanulmánynak: Révay József említett tanulmányának bibliográfiai adatait nem találtuk. A helyesbítést a Kelet Népe nem közölte. Vö. a 271. sz. levéllel és jegyzettel. 242. K: PIM M. 100/1535/7. — 2 f. Autográf tintaírás a Fővárosi Üdülőhely, Balatonkenese cégjelzéses levélpapírján. M: Tíz év. II. 349-351.1. Márciusban írtam egy levelet: Valójában Németh László 1940. febr. 21-i (84. számú) leveléről van szó. —A levél megjelent: L. Kelet Népe 1940. márc. 1. 3.1. Ezért véli Németh László márciusinak a dátumot. — Most meg elküldtem magam helyett egy kis vázlatot: Németh László Tanterv című cikkéről van szó. L. a 235. sz. jegyzetet. Vö. az 55. sz. jegyzettel. — Féjának: Féja Gézának. — a leintett Törökvésszel: A Magyar írók Első Népfőiskola Községéről I. az 55. sz. jegyzetet. — Novághék: Novágh Gyula, a népművelési bizottság titkára és munkatársai. — kiadok egy régi magyar olvasókönyvet vagy egy ma élő magyar költőt: Németh Lászlónak ez a terve így nem valósult meg. Az író már korábban is támogatta, anyagilag is, a pályakezdő írókat. — a Rózsa Sándorodról írottak: L. a 235. sz. levelet és jegyzetet. — a múltkoriban az újoncok mozgolódása a sötétbe kilőtt golyóra: Móricz Zsigmond Rózsa Sándor a lovát ugratja című regényének 3. folytatásában (Kelet Népe 1940. aug. 1.10-12.) A puszta szele című fejezet. — vagy ebben a lóbetöréssaz