Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
Kifogásolta, hogy a Badár-napok fővédnöke Albrecht főherceg volt, a műsorban pedig giccses magyarnóták és kuplék is elhangzottak. Hartyányi István — túlzásoktól sem mentes — véleménye a harmincas évek végére a népi kultúra felé forduló Turul Szövetség értékelését tükrözi. Móricz Zsigmond egy könyvrecenzió keretében — Jócsik Lajos: Iskola a magyarságra. Egy nemzet élete húszéves kisebbségben —válaszolt: „Én nem kifogásoltam, amit Hartyányi, hogy Mezőtúron népdalénekesekkel kellett egy dobogón fellépni. Én örültem, hogy ők és a közönség elfogadott bennünket..." (KN 1940. aug. 1. 15. I.) Hartyányi István viszontválaszában megismételte korábbi érveit. L. Két cikk és ami mögötte van. (Móricz Zsigmondnak és a mezőtúriaknak). Magyar Út 1940. aug. 8. 4.1. A vitához hozzászólt egy mezőtúri tanár, Németh János is. Szerinte a Badár-napokról elhangzott két értékelés közül „Móricz Zsigmondé a tárgyilagosabb, mert ő meglátja a jó oldalát is a Badár-napoknak, s az is bizonyos, hogy az ő biztató szavainak több haszna lesz. mint a Hartyányi István csak bíráló cikkének." (Még egyszer a Badár-napokról. /Válasz Hartyányi Istvánnak/ Magyar Lit 1940. aug. 22. 6.1.) — írjál néhány Miért nem? kérdést: Németh László Miért nem... című és kezdetű glosszájában a magyar paraszt és munkásgyerekek egyetemi felvétele és a belőlük kinevelődő új középosztály megteremtése érdekében emelt szót (KN 1940. jan. 15. 7.1.). Több ilyen glosszát nem írt a Kelet Népébe. Móricz Zsigmond Veres Pétert is felkérte (1. a 222. sz. levelet) glossza írásra, ugyancsak eredménytelenül. — Hómon: Hóman Bálint (1885-1953): történész, egyetemi tanár; 1932. okt. 1-től 1938. máj. 13-ig, majd 1939. febr. 16-tól 1942. júl. 3-ig vallásos közoktatásügyi miniszter. — aug.-ban lesz aktuális a népfőiskola-kérdés: L. az 55. sz. jegyzetet. —tegnap este végleg eltávozott Faust: Faust Imre ügynökként kezdte munkáját a Kelet Népénél, majd a kiadóhivatal munkájában is részt vett. A Kelet Népétől 1940. jún. 27-én lépett ki, néhány nap múlva —júl. 3-án — bevonult Ikládra, munkaszolgálatra. Itt Veres Péterrel együtt szolgált. Felmondása után, véleménye szerint még esedékes 3 havi fizetéséért pert indított Móricz Zsigmond ellen, aki Zeke Zoltán ügyvéd javaslatára megegyezett vele. Fennmaradta budapesti központi járásbíróság mint munkaügyi döntőbizottság idézése az 1941. márc. 24-re kitűzött tárgyalásra (L. PIM M. 100/5854/3.) és a tárgyalás jegyzőkönyve. Budapest közp. kir. bíróság mint munkaügyi bíróság. P. XXII. 40605214. 19T0" Faust Imre Móricz Zsigmond 573 P. tőke és jár. 1/121. 41. március 24. 12.25 dr. Majzik László C'zudel Ilona ért: személyesen ért: dr. Zeke Zoltán ü. és szem. Az alperes védekezését akként javítja ki, hogy a felperes nem volt a kiadóhivatal vezetője, hanem csak előfizetés szerzésével foglalkozott. Felperesért megjelenik dr. Ötvös Tibor ügyvéd. Az alperes az F/2. XXX-F/4. alattiakra előadja, hogy a levelek eredetijét az alperes aláírta, azonban abban a felperesnek a kiadóhivatal vezető címet a felperes kérésére és azért írta be, hogy az akvizíció munkáját nagyobb sikerrel végezhesse. A/2, alatt csatolja a felperesnek alkalmaztatása elején írt levelét. A felperes az A/2, alatti alaki és tartalmi valódiságát elismeri. Előadja még, hogy 1939. december 30án állapodott meg az alperessel, és első munkája egy, az előfizetők nyilvántartására szolgáló kartotéklap szerkesztése volt. A felperes személyesen előadja, hogy munkaköre a következő volt. Az alperessel való előzetes megbeszélés alapján felkereste azokat, akiktől a Kelet Népe támogatást remélt, és az anyagi támogatás kérdésében az illetőkkel önállóan tárgyalt. Ó fektette fel a kiadóhivatal pénztárkönyvét, folyószámla könyvét és postatakarékpénztári befizetésére [szolgáló] könyvét, és azok vezetésére ő tanította meg Móricz Mártát.
