Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
4. PIM Hangtár, 1267-es szalag.; G. Merva Mária: A Turul Könyvkiadó. Literatura 1985/3-4. sz. 387-398. I. Tasi József: Kiadatlan írások. Magyar Nemzet, 1992. szept. 5.11. 1. L. még a 221., 233., 310., 385., 388., 397. sz. levelet és a 377. sz. jegyzetet. —Holnap megyek Mezőtúrra, néhai Badar Balázs múzeumát megnyitni: Badar Balázs (1855-1938), a leghíresebb magyar fazekasmesterek egyike. Mezőtúron született és élt, Szappanos Imre korsósmesternél tanult, 1878-tól maga is önálló mester. Stílusa a helybeli népi díszítőművészet és a hazai szecesszió egyéni ötvözete. Munkáival a korabeli úri közönségnél nagy sikert aratott. Hatással volt az Alföld fazekasságára. Móricz Zsigmond 1927-ben meglátogatta, és riportot írt róla. L. Móricz Zsigmond: Mezőtúri csöcsös korsó. Magyarország 1927. febr. 6. Az eseményekről legrészletesebben a Mezőtúr és Vidéke című hetilap számolt be. Előbb, 1940. jún. 29-én ismertette a programot (A mezőtúri Badár-napok tájékoztatója. 1.1.), majd júl. 6-án (d. d.) szignójú vezércikkben számolt be a múzeumalapítási kísérletről: Badár-Napok Június utolsó kél napján — 29. és 30-án — országos jelentőségű ünnepi események zajlottak le városunkban. A múlt évben elhunyt világra szóló őstehetségünknek, Badar Balázsnak emlékét idézte fel egy minden szépért, nemesért és magyarért lángoló ifjú csapat, Massányi Józseffel, lapunk szerkesztőjével az élen. Elszomorodott szívvel állapítjuk meg, hogy hatalmas megmozdulásukat, nagyotakarásukat rajtuk kívül álló okokból nem kísérte várt, kiérdemelt siker. Kényszerítő erővel közbeszólt a rendkívüli európai helyzet, azután meg az intelligencia is érthetetlen módon távol maradt, pedig oly párját ritkító kulturális célkitűzés volt a tét, melyért egy emberként kellett volna síkra szállni az egész városnak. A túri iparostársadalom helytállt a köréből kimagaslott rendkívüli mesterművész mellett. Áldozatosan karolta fel azt a tervet, mely a túri föld szülte lángelme művészi hagyatékát múzeum alapításával óhajtja megörökíteni. De a legerőteljesebb visszhangot a Massányi által megpendített akció a fővárosnak irodalmi és művészeti fórumaiban keltette fel. ahol már hetekkel a Badár-napok előtt nagyszabású propaganda indult meg a rádió és a film bevonásával a minél fényesebb siker érdekében. Badar Balázs mellett hitet vallani oly ünnepelt nagyságok álltak ki a porondra, mint Móricz Zsigmond, a világhírű magyar író, dr. Gunda Béla, a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára, Regős Ferenc festőművész, Utry Anna és Cselényi József, a magyar dalnak ihletett ajkú tolmácsolói, Sala Domokos színművész, Kamarás József, a MTI munkatársa stb. Kíséretükben számosan keresték fel ez alkalommal városunkat Budapestről, Balassagyarmatról és Losoncról. Két részre tagozódtak a Badár-napok: a kiállításra és a műsoros estre. A kiállítás fő része a Levente Sportcsarnokban foglalt helyet. Június 29-én délelőtt fél 11 órakor nyílt meg a kiállítás, melynek díszét az elhunyt Badar Balázs retrospektív művei és egyéb relikviái alkották, amik időbeli rendben felsorakoztatva szemléltető képet nyújtottak az őstehetség tüneményes fejlődéséről. Legrégibb munkája egy hatalmas bütykös 1881. évből. (Muzsai Bálint és Bakor Sára tulajdona.) Ennek a cirádája még primitív, 1885-től kezdődően már határozottan felismerhetők Badar készítményeinek figurális díszítésein a rendkívüli talentum jegyei. Hamarosan megjöttek a külső sikerek itthon és külföldön is. Budapest, Debrecen, Brüsszel, Antwerpen stb. kiemelkedőbb állomása a magasba ívelő diadalútnak: hullottak az oklevelek, ezüst-aranyérmek s mindenek koronájául a Signum Laudis. Ezek a kitüntetések, továbbá műhelybeli fényképfelvételek meg Schikker Jenő Badár-szobor-[f]eje és Regős Ferenc művészi kivitelű Badár-plakettjei körítették a pompás remekműgyűjteményt. Az elhunyt nagymesterrel egy teremben állítottak ki leszármazottai, akik az által vágott csapáson haladnak. Gyermekei: Erzsi és Balázs, unokái: Török László és Fadgyas Albert. Mindannyian az ősi talajban gyökereznek, az ő munkásságukat is már több szép siker koszorúzta. Színezésben és formában mindnégyőjüknél bukkannak fel új, eredeti vonások. A Magyar Filmiroda részéről Nagy László készített felvételeket a kiállításról. Rajtuk kívül kiállítottak még a sportcsarnok szomszédságában fekvő vásárcsarnokban a túri fazekasmesterek közül Lénárt Mihály, Fejes Imre, Juhász Imre, Török Sándor és ifj. Varga Gábor. Javarészt háztartásbeli edények az általuk kiállított tárgyak, közöttük szerepelt néhány régiség (nagy, zöld kancsó, agyag-lintatartó, céhkorszak-beli mesterlevél) a múlt század első feléből.
