Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
163. K: PIM M. 100/454/4. — 1 f. Autográf tintaírás. Kelet Népe-fejléces levelezőlap, ismeretlen kéz ceruzaírású rájegyzésével. 53 db. fűzött, 6 db. kötött könyvre kaptam rendelést: Bizonyára a Kelet Népe 1940. máj. l-jei számában meghirdetett, sajtó alatt levő Magvető antológia megrendeléséről van szó. A Magvetőről 1. a 150. sz. jegyzetet.'— Földes: Közelebbit nem tudunk róla. 164. K: PIM M. 100/2154/23. — 1 f. Autográf tintaírás Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével. megkapta-e lapomat: Ezt a levelet nem ismerjük. — a helybeli róm. kat. szócső: Valószínűleg a Magyar Jövő című folyóirat. — mi az akadálya mostanában egy afféle szerzői est megrendezésének, amilyen a szegedi volt: Az 1940. ápr. 20-t szegedi estről I. a 73. sz. jegyzetet. — Scheller Károly: (1893-1953), 1939-től a szegedi egyetem jog- és államtudományi karának a tanára. — Tarkiainen cikkéből: Tauszig Mária fordításáról 1. a 143. sz. levelet. — kissé időtmúlta, de mégis finn íráskámból: T[auszig] Mfária]: A társadalombiztosított állam. KN 1940. jún. 1. 5-6. I. — Kamistó Artúr: (1874-?), finn nyelvész, a helsinki egyetemen a finnugor összehasonlító nyelvészet tanára. — Finnugor Társaság: Suomalais-ugri-lainen seura, a finnugor népek nyelvi, néprajzi, történeti, régészeti vizsgálatát irányító, szervező finn társaság. 1883-ban alapította Helsinkiben Otto Donner finn nyelvész. —Bank Sándornak: Bank Sándor (1886-?), felsőkereskedelmi iskolai igazgató. Megalapítója és főszerkesztője volt a Miskolci Szemle című havi folyóiratnak, a Lévai József Közművelődési Egyesületnek pedig az igazgatója volt. — a MTI korunkra és hangunkra oty jellemző megszólaltatásával: A Kelet Népe 1940. ápr. 15-i száma Korunk és hangunk rovatát Móricz Zsigmond a következő — nyomdailag is kiemelt — hírrel kezdte: „Berlin, ápr. 9. A véderő főparancsnoksága jelenti: A német véderő a Dánia és Norvégia semlegessége ellen folyó angol támadás ellensúlyozására átvette ezeknek az államoknak fegyveres védelmét. E cél elérése érdekében ma reggel mindkét országba minden fegyvernemhez tartozó erős német erők vonultak be, illetőleg partraszálltak. A katonai műveletek nagy kiterjedésű aknazárakat telepítettek. (MTI)" Vö. az 509, 510. és 526. sz. jegyzettel. — most a drága és mindig olyan szívemberei {'.} hollandokért fáj a szívem: Utalás arra, hogy 1940. máj. 10-én a németek Hollandiát is megtámadták. — Talasék: Onni Tálas (1877-1958), 1933 és 1940 között budapesti finn nagykövet és családja. —Erzsike: Móricz Erzsébet. —Júni 5-én lesz egy éve, h. Arvi „hazát cserélt": Arvi Järventaus finn íróról és Tauszig Mária róla szóló írásáról I. az 57. sz. jegyzetet. — szeretném már egyszer Miskolcon látni: Móricz Zsigmond 1940. dec. l-jén járt Miskolcon, színműve, a Kismadár bemutatóján. Ekkor és a következő nap találkozott Tauszig Máriával. L. Tauszig Mária: Jegyzetek Móricz Zsigmond néhány leveléhez. It 1957/3. sz. 349-350.1. 165. K PIM M. 100/52/20. — 1 f. Autográf tintaírás a János Szanatórium R. T. cégjelzéses levélpapírján. M: Radies Károly: Hogy vagyunk meg nélküled? Babits Mihály levelei Móricz Zsigmondhoz. Dunatáj (Szekszárd) 1983. dec, 37.1. köszönöm meleg és baráti szavaidat: Móricz Zsigmond levelét nem ismerjük. — Távoltétem és betegségem: 1940. márc. 25-én Babits San Remoba utazott, hogy Dante-fordításáért az olasz állam díját átvegye. Április elején feleségével tíz napra Brissagóba utazott. Hazatérve azonnal befeküdt a János Szanatóriumba, ahol gégerákjái sugárterápiával kezelték. — mi az a Magvető? L. a 150. sz. jegyzetet. — a kért hozzájárulást verseim felvételére: Babits Mihálynak a következő versei jelentek meg a Magvető első kiadásában: Fortissimo; Szíttál-e lassú mérgeket?; A gyémántszóró asszony; Petőfi koszorúi; Politika; A magyarok istenéhez (252-257.1.). Móricz Zsigmond a szerzői jog miatt az egyes íróktól, azok jogutódjaitól és a könyvkiadóktól hozzájárulást kért a szövegek antológiája ban való közlésére. Néhányat bemutatunk e kérelmekből és a válaszokból:
