Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

Persze egy kis személyes dörmögésre is szükség van ebben az ügyben. Ezt a levelet csak azért írom, ha csütörtöki elutazásod előtt nem tudnék Veled tele­fonon beszélni. Szeretettel ölel Zilahy Lajos Nagyságos Móricz Zsigmond úrnak Budapest VI. Eötvös u. 12. Pester Lloyd — Kelet Népe 123. SIPOS JÓZSEF - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Ráckeve, 1940. márc. 12.] Kedves Barátom, ma vettem kezemhez a Kelet Népe 5. számát. Elolvasván az ahhoz mellékelt baráti le­veledet, sietek rá válaszolni, amit így kapásból el tudok mondani erről a szívemhez nőtt, nagyfontosságú tárgyról. Egyébként én már öt éve nem lakom Túristvándiban, sem Szatmár megyében, ha­nem itt, a főváros közelében, Ráckevén, ebben a kedves kis C[s]epel-szigeti „városban" egy adoptált rokonlányomnál, akinek a férje itt postamester, özvegy és nyugdíjas va­gyok. Ami a dolog érdemét illeti, még nem volt időszaki sajtótermék, ami úgy megtalálta volna lelkemhez az utat, mint ez a Te lapod és vállalatod. Életemben, szerény keretek közt mozgó közéleti pályámon egy fél század óta két fájó tövis mardosott állandóan a magánélet sok mérges tövisei mellett. Egyik az a tapasztalás, hogy a mi jellegzetesen agrár államunkban éppen a legerősebb nemzetfenntartó elem, a földmívelő nép volt mindig legjobban elhanyagolva. A kis- és nagyipar, a kereskedelem fejlesztésére min­denféle szociális és állami alakulatok szerveződtek kormánytámogatással, de a magyar föld népével a kutya sem törődött. Másik szúró tövise életemnek az, hogy csonka or­szágunknak — de Nagymagyarországnak is — legmagyarabb vármegyéje, a mi kedves Szatmár megyénk volt a mindenkori kormányok legmostohább gyermeke. Ennek két­ségtelenül politikai okai voltak, én pedig, nem lévén politikus, nem akarok erről vezér­cikket írni, csak kifejezést akarok adni nagy lelki örömömnek afelett, hogy a Te folyó­iratod éppen ezt a két tövismarta sebet akarja gyógyítani. Az ellágyulásig meghatott a Gazdag szegényeknél című cikked, melyből a szatmári színmagyar nép rajongó szere­tete sugárzik, melegít és lelkesít. Áldjon meg érte az én jó Istenem, és koronázza gaz­dag sikerrel vállalkozásodat! Ezen a síkon szívvel-lélekkel veled vagyok. Ami a hozzám intézett két kérdésedet illeti, azok közül a másodikra természetesen nem tudok már válaszolni a fent említett ok miatt (a jelenben ott működő papok és ta­nítók bizonyára tudnának), de az elsőre nézve elmondom szerény véleményemet, bár alig hiszem, hogy ebben a tekintetben a Te számodra valami újat mondhatnék.

Next

/
Thumbnails
Contents