Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

86. HÍDVÉGI JÁNOS - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Komárom, 1940. febr. 22.] Komárom, 1940. február 22. Nagyságos Móricz Zsigmond úrnak, a Kelet Népe főszerkesztője Budapest. Február 14-én kelt szíves soraira ma sincs más válaszom, mint az elmúlt évben, amikor lemondtam a lapot: rossz anyagi helyzetemben összehúzott nadrágszíjamon új lyukat kell fúrnom, hogy le ne essen. Teljes tisztelettel Hídvégi János [Címzés:] Nagyságos Móricz Zsigmond úrnak a Kelet Népe főszerkesztője Budapest VI. Eötvös utca 12. 87. SZEGHŐ ISTVÁN - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Hódmezővásárhely, 1940. febr. 22.] Nagyságos Főszerkesztő úr! A Kelet Népe 4. számában [a] „Hódmezővásárhelyi jegyzetekében ipariskolánkkal méltóztatott foglalkozni. Köszönet az elismerő sorokért, de a tárgyilagosság úgy kívánja, hogy az alábbiakat tudomására hozzam igen tisztelt Főszerkesztő úrnak. Szükséges ez azért, mert úgy a laikusok, mint a szakemberek nem tudják mire magyarázni a cikk egyes megállapításait. Nevezetesen: 1. A növendékek nem a fémek sematikus jelzését rajzolják, hanem a fémtörésekét, amelyeknek ismeretére szakrajzaik készítésénél van szükségük. 2. Iskolánkban a tanulók rajzórán galambokat egyáltalában nem rajzolnak, hanem az előirt anyagot dolgozzák fel. Azok a galambot is feltüntető rajzok a vásárhelyi népművészet motívumai, és a díszítő rajzórák anyaggyűjteményében szerepelnek, és rendeltetésük, hogy a női szabó szakrajz díszítő elemeiül szolgáljanak, mint más egyéb népi hímzéseink. Hogy érdemesnek tartottuk annak bemutatását, annak célja a következő volt: szemléltetni akartuk azt, hogy tanonciskolánk a vásárhelyi hímvarrásnak is nevezett népi hímzés rajzi technikáját, a kézimunka első felfedezője és értékelője szerint, színben, formában, anyagszer "ségben, lelkiségben száz százalékban megoldotta. Mi csak annyit tehetünk ehhez, hogy önállóan, minden más elgondolás befolyása nélkül! 61