Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

sül, hogy ugyanannyiba kerül, mintha étteremben ennék. Ugyanúgy van ez az én lakásomnál], semmibe sem kerül többe egy szálloda, és ott még akkor meleg vízben fürödhetek, megmosakodhatok. Ez, ahol én most lakom, egy igazi szobaasszony-típus, semmivel sem különb a többinél. Hát ha meleg vizet akarok, akkor fizessem meg, mert ő nem melegít vizet. Szóval még mosni sem lehet semmit az égvilágon, mert mindent külön meg kell fizetni. Nem tudom, nagyon kedves néni, nincs ellene semmi kifogásom, csak az a baj, hogy nagyon drága. Na, most megyek aludni, apukám, mert nem akarom a villanyt égetni tovább, és holnap majd új erővel írok apukának. Addig is kézit csókolom, és tessék minél előbb meggyógyulni. Én igyekszem, hogy minél nagyobb eredményt érjek el. Kézit csókolja szeretettel és hűséggel, kislánya: Erzsike Ui. Elhagyottnak érzem magamat nagyon. Kolozsvár, 1942. VI. 9. este 10 órakor 735. ÖRVÖS LAJOS - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Budapest, 1942. jún. 9.] Budapest, 1942. június 9. Igen tisztelt Főszerkesztő Úr! Kedves Zsiga bácsi! Benéztem néhányszor a szerkesztőségbe, de nem jó időben, mert Főszerkesztő Uramat sohasem találtam itt. Ezért levelemhez mellékelve küldöm A betyár temetése c. versemet. Amennyiben Főszerkesztő úr alkalmasnak találja, szeretném, ha megjelenne egyik közeli számban. Csaknem kivétel nélkül dolgozom a fővárosi lapokba — ha személyesen beszélhetek majd Főszerkesztő urammal, részletesen beszámolok irodalmi működésemről. Igen örülnék, ha Ibolya kisasszonynak szíveskedne megmondani a választ, aki átadná nekem az üzenetet. Főszerkesztő uram kész híve örvös Lajos 736. MÓRICZ ZSIGMOND - MÓRICZ ERZSÉBETNEK [Leányfalu, 1942. jún. 10.] Leányfalu, 1942. június 10. Édes fiam, ma bent voltam Pesten, s Ibolya mondja, beszélt Bartókkal. Én sajnos nem tudtam vele beszélni, hallom, osztogatod az autogramokat. Kíváncsian várom a leveledet. Kérdeztem, hogy hát te kaptál-e autogramokat? Az ívedre. De Ibolya ezt nem kérdezte.