Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

P. S. A második könyv a népbetegségekről fog szólni, a harmadik megint egy novelláskötet, talán Tersánszky műveiből, a negyedik a moziról s í. t. [Címzés:] Nagyságos Móricz Zsigmond író úrnak Debrecen Bika Szálló 695. MÓRICZ ERZSÉBET - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Budapest, 1942. márc. 28.] Budapest, 1942. III. hó 28. Édes jó Apukám! A tördelés megvolt, és nagyon boldog voltam, hogy tetszik jönni, már igazán ideje, hogy haz[a] tessék jönni. Nem is tetszik gondolni, hogy mennyire egyedül vagyok, nincs nekem senkim, aki engem úgy meg tudjon vigasztalni, csak apuka. Nagyon tessék magára vigyázni, egész ideges lettem, hogy apuka kiskabátban járt, nem szabad ilyen könnyelműnek lenni. A Kelet Népének nincsen semmi pénze, nekem is csak öt pengőm van. Most tessék elképzelni, hogy fizetem ki a na[p]számost meg a nyomdaexpediálást. Nem is tudom, hol a fejem, de talán majd dr. Réti kisegít a bajból, hétfőn hoz pénzt, és akkor lesz <a nyo) az expedícióra pénzem. A napszámos meg vár addig, amíg apuka haza nem jön. Azt hiszem, hogy tetszik ismerni, ki van nálunk. Az a régi János, aki a lóhoz is nagyszerűen ért. Már volt nálunk, csak akkor még legényember volt, és most már nős, most születe[tt] meg a gyermeke, nagyon rendes fiú. Elszámolást most nem írok, majd elszámolunk, ha haza tetszik jönni. Hiszen nálam minden pontosan van vezetve, és az utolsó fillért is beírtam. El tetszett hinni, hogy sokszor nem ettem, hogy ki tudjak magamnak egy pár harisnyára spórolni pénz[t], mert bizony most nagyon harisnyahiányban vagyok és fehémeműhiányban. Nem baj, csak már vége lenne ennek az egész dolognak. Édes apukám, az Athenaeum nagyon kéri, hogy tess[é]k szíves lenni minél előbb a Rózsa Sándor[t] leadni, mert már a nyomda nagyon sürgeti őket. Ma telefonált az a Sárközi, és azt mondta, hogy majd [ha] haza tetszik jönni, akkor beszélni akar apukával. Jócsikkal is beszéltem, és nagyon kedves volt, szeretné már apukát látni. Most jött meg a nászútról, n[a]gyon boldog, de azt mondta,*hogy nem jó nős embernek lenni, me[r]t nagyon le van kötve, és nem tehet azt, amit akar. Szóval, egész jókedvű volt, és sokat viccelt. Donaueurópának is nagyon kellene már a kézirata, Féja Géza kérte a cikket, és megköszöntem neki, hogy apukára is gondoltak. Azt mondta, hogy a Donaueurópa nagyon jól fizet. A Hídnak is kell <megy>, meg a Magyarországnak is, szóval tessék gondoskodni húsvéti cikkekről, egész seregről, me[r]t én azt mind eladom. Mást nem írok most, apukám, mert most már sietek ki. Levegőn szeretnék lenni egy