Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

van baj, még gondolni se tudok semmire, de itt van újra az árvíz, már harmadik egymás után, és én az elsőnél kezdtem azt a téglát lármázni, és még ma se csinál senki semmit. Minden évben vályogból építik fel újonnan a nyomorult kis tanyai s falusi házakat. Veres Gábor azért nagy ember, hogy tegyen valamit. Kíváncsi vagyok, holnap jönnek-e az urak? Talán annyit beveszünk, amiből az úti­költség kitelik. Én itt egy lépést sem tettem a reklámért és a propagandáért. Azt sem tudom, lesz-e ott valaki vagy sem. Folyton a szobában vagyok, és alszom. Ma jobb volt a fejem, úgyhogy tudtam mostanig dolgozni, de már ki is hajtottam, kezd megint rosszabbulni. Csókollak, fiam, vigyázz magadra, s legyél jókedvű. Most felöltözöm, s feladom a levelet a postán. Rögtön nyomdába adhatjátok. Úgy gondolom, szombaton reggel kilencre már ott is lesz ez a levél. Csókollak Apád Gyöngyi telefonja: 220-616 Szanatórium, 25-ös szoba. 691. BATERNAY BÉLA - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Budapest, 1942. márc. 21.] Budapest, 1942. március 21. Mélyen tisztelt Főszerkesztő Úr, kedves Zsiga Bácsi! Újra csak sebtiben odavetett kézírásos üzenetet írhatok, János majd részletesen beszámol az itteni ügyekről és eseményekről. Hogy legelsősorban szakterületemnél, a Kelet Népe filmjénél maradjak, elmondom, hogy rovatunk nem maradt visszhang nélkül, de a szelle­mi siker sem marad anyagi nélkül, mert lehet, hogy már erre a számra is kapok hirdetést, rendelt cikket stb., de a következőre még az UFA (!) is akar valamit adni. Azt hiszem, hogy nem tévedtem a rovat indításakor várakozási időnek mondott 4—6 héttel. Második, lappal kapcsolatos ügyem a Szentjóbival annak idején Zsiga Bácsihoz eljut­tatott címlaprajznak a kérdése. Kérem, tessék szíves lenni Bartókkal visszaküldeni, hogy megcsináltathassuk idejében a klisét — ha alkalmasnak tetszett találni —, vagy hogy ellen­kező esetben vissz[a]adjam a szerzőnek. Harmadik pontként a következő kommentárt fűzöm a mellékelt versekhez: a szerző (Várkonyi Béla) a Lloyd munkatársa lett nemrég, ezelőtt külföldön élt sokáig, pályáját mint újságíró kezdte, becsületes, jó szándékú ember volt mindig, és ma is az. Nem tudom a cenzúra véleményét előre, de valószínűnek tartom, hogy a Farkasverem és az Örökkön állnak a börtönök című verseken kívül mind átmegy. Kérem Zsiga Bácsit, ne aggódjék a Kelet Népe miatt, mi igyekezni akarunk, hogy ne legyen erre oka. Sok, komoly pihenést szeretnék kívánni és szép sikereket az előadással. Visszajönni pedig még van idő. Nem kell elsietni.

Next

/
Thumbnails
Contents