Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

Nem tudom, hogy Batemay mit akar, még nem adott nekem egy hirdetést sem, pedig már holnap itt kellene lenni, azt mondja, hogy nem megy az olyan könnyen. Majd meglátjuk, hogy minél több kritikát megírunk, annál jobban megy minden, és annál könynyebben. Nagyon sietek, mert már fél hét, és nemsoká kell nekem menni a vonathoz, nem szeretek idebent maradni, mert az csak pénzbe kerül, és nekem meg másra kell. Most is kell venni legalább húsz pengő árú magokat, meg a kismalacot is megveszem, az is negyven pengő, az már hatvan, és a konyhára is kell, hát akkor én mit csináljak, de azért majd kihúzom valahogy a héten. Nem tudok még a fogorvoshoz sem elmenni, mert annyi a sok dolog, nem szoktam csak fél tizenegyre bejönni, mert addig otthon tudok egy kicsit valamit ellenőrizni, így oldottam meg, ekkor nem csap be a Jani annyira. Vasárnap egész nap aludtam és a magokat szortíroztam, hogy mi van és mi kell, nagyon szép az üvegház, az biztos, és ami ott van, nem lehet kidobni, mert az mind kell a kertbe. Már megérkezett a takaró, nincs semmi baj, nagyon szép a kismalac, úgy örülök neki, hogy még. Imikének az a baja, hogy nem gyógybetétes cipőt visel, és azért fáj neki a lába. Onnan gondolom, hogy nappal nem fáj neki, csak éjjel, amikor már pihen. Sokat is szaladgál, mindig arra ébredek, hogy azt mondja, anyuka, jaj de fáj a lábam, és én akkor a lába fejét maszírozom, és úgy elalszik újból. Hát csak az lehet a baj, mert a lába feje és a talpa fáj, majd helyrejön, nem lehet most válogatni. Nekem is sokat fáj a lábam, és állandóan szédül a fejem, azt hiszem, hogy fáradt vagyok, mert ha egy kicsit tovább fekszem, akkor mindjárt jobban érzem magamat. Nagyon érdekeset álmodtam, úgy meg voltam ijedve, hogy nagyon örültem, hogy hallottam apuka hangját, mert nagyon rosszat álmodtam. Azt álmodtam, hogy apuka hazajött, és nagyon rosszul nézett ki, még a háta is meg volt görnyedve, és sovány volt az arca, beesett, és én nagyon féltem apukát[ól]. Szó szoros értelmében futottam apuka elől. Édes apukám, a Kelet Népét legjobb lesz eladni. Nem kell semmiféle dologba belemenni, mert ha ez a lap nem lesz, akkor apuka egészsége is visszajön; ez a lap tette tönkre apukát. Majd holnap többet írok. Kár mindenféle alkudozásokba belemenni, hiszen ha azt látja Szentjóbi, hogy nem megy a lap, akkor itt fogja hagyni, és aztán minden titkát elviszi apukának. Mire kell ez nekünk? Vagy megveszi a lapot, vagy pedig maradjon féke, és odaadjuk Gombosnak, aki minden felelősséget vállal, és nem kötelezi semmire apukát. Mást nem írok most egyelőre, mert nagyon sietek, elmegy a vonatom, majd holnap talán nem leszek ilyen szörnyű fáradt. Apukának az kell, hogy meggyógyuljon, visszanyerje az egészségét, és újra olyan jókedvű legyen, mint régen volt. Postacsekkeken van a 33-1-33-on 568 P 59 fillér, 79-34-en 775 » 74 » , ez bizony nem sok. Nincs, ahonnan kapjunk pénzt. A nyomdaszámlát is megkaptam, és [a] február 28-as számért fizetni kell 585 P 92 fillért. A keresztlevél megérkezett, holnap azt is elviszem. Sok csók Erzsike Majd holnap többet. Erzsike