Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

Még egy dolog van: Muharay Elemér nem ok nélkül keresett fel. Nem mondta meg, ki a megbízója, de azzal az ajánlattal jött, hogy egy csoport hajlandó volna átvenni a Kelet Népét, és vállalná, hogy 8000 pengőt fizet. De én ezt nem nagyon szeretném, mert katolikusok, úgy látom, akik átvennék, s akkor hiába ígérnek most akármit, éppen az ellenkezőjét fogják csinálni, mint amit én a lappal. Ha már eladásról lesz szó, nekem legjobban a Gombos Gyula ajánlata tetszenék, bár azok nem akarnak vagy nem tudnak 5000-nél többet adni. De legalább lelkes fiatalok, akik irodalmat fognak csinálni, adjon isten nekik sikert és szerencsét. Fiacskám, ezt a levelet jól megőrizd, és senkinek se mutasd, ezek üzleti titkok. Már az is nagy dolog, hogy a fejem nem fajult meg attól, hogy leírtam. Én azt remélem, szépen magamhoz jövök. Te mindig nyugodt legyél, és semmitől se légy ideges. Legjobb az volna, ha magunk tudnánk megtartani a lapot, és eredményt tudnánk vele elérni. Budayt hívd fel, s kérdezd meg tőle, hajlandók-e közölni az előadásomat, amit Oláh Gáborról tartottam és amit Simándyval elküldtem nekik. Ha közlik, akkor küldök hozzá képeket. Ha nem közlik, nem baj, akkor a Kelet Népe fogja közölni. Csak nagyon udvarias légy mindig mindenkivel. Mondd meg, hogy nem valószínű, hogy még a héten tudjak friss írást írni nekik ezen kívül. Ez is friss és szép. Olyan, amilyet Komáromi kért. Most isten veled, kisfiam, viseld jól magadat, beteg ne légy, maradj te jókedvű, és örülj neki, ha én itt egy kicsit rendbe tudnám szedni magamat. Csókollak, és a napi jelentést várom, de mindennap. Mindig azzal kezdd, hogy a két csekkszámlán mennyi pénz van. Ha Leányfaluba az adóhivataltól levél jön, azt rögtön küldd utánam. Postacím -.Debrecen, Arany Bika szálloda. Csókol Apád. Csók Apa 643. MÓRICZ ERZSÉBET - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Budapest, 1942. márc. 2.] Édes jó apukám! Nem is tetszik elgondolni, hogy milyen boldog voltam, hogy hallottam apuka hangját, az is elég volt ahhoz, hogy vidám legyek és ne sírjak. Szombaton nagyon sok dolog volt, mert a Batemay nem is képzelte el, hogy én milyen fáradt voltam. Hiszen azt lehet mondani, hogy még félig beteg vagyok, és azt mondta, hogy ennek ma meg kell lenni, és kénytelen voltam megírni egyedül az[t] a rengeteg sok levelet, mert Ibolyának szállítani kellett menni, de hál'Istennek, éppen este hét órára készen lettem vele. Akkor aztán elmentem a Bözsi nénihez aludni. Megmérte a lázam, mert látta, hogy nagyon piros vagyok. Hát 38,5 lázam volt, de ma már egészen friss vagyok. Vasárnap reggel kimentem Leányfaluba, és velem volt a Bartók és Batemay is.