Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

[Címzés:] Nagyságos Móricz Zsigmond Úrnak, író, a Kelet Népe főszerkesztője VI., Eötvös utca 12. Kelet Népe szerkesztősége 557. GRANDPIERRE LAJOS - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Csepel, 1941. nov. 18.] Mélyen tisztelt Főszerkesztő Úr! Sajnos, nem tudok munkámtól megszabadulni, ezért megírom, mit elmondani szeretnék. Főszerkesztő Urat meggyőződésem szerint közelebbről és mélyebben érdekli minden magyarsággal, magyar sorssal vagy magyar élettel összefüggő kérdés vagy adat, mint bárki mást. Ezért szeretném, ha az alábbi adatokat tudomására juttathatnám. Erdély visszatért: I. A székelyek (népdal): „Erdélyország köröskörül gyászban van, Horthy Miklós rézágyúja benne van, Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem elfolyni? Magyarország csataterén, a síkon... , Megizentem jó anyámnak, ne sírjon. Megizentem, csináltasson koporsót, Sárgarézből veressen rá egy jajszót." Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Marosvásárhelyt s a falukban ezt énekelték 1940 szeptemberében. Erdély visszatért: II. Magyarok. A nyersbőr-elosztóban erdélyi tímármester nyersbőrt kér, mert nincs mit feldolgoznia. „Menjen innen haza! Nem adhatunk semmit! Mit is keres itt? Tudhatná, hogy először is a hazaiakat látjuk el" - kiáltott rá az egyik hivatalnok Bpesten 1941 októberében. Bácska, 1941 novemberében. Hódság: sváb falu, huszonkét év alatt semmit nem változott, elmaradt a múltban. Lakói svábok, kik egyúttal parasztok. Passzív ellenállásba mentek át a maximálás miatt. Nem adnak el semmit. Panaszkodnak: nem vághatnak már hat disznót, nem kapnak elég lisztet, olcsók az árak, ők meg drágán kell megvegyenek bármit stb., stb. A fiatalok Horvátországon át szöknek a német hadseregbe... Egyszerre három közjegyzői tábla jelent meg három ügyvéd házán. A svábok nevetnek, s a magyarok lemondóan, búsan legyintenek...