Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

[Budakeszi, 1941. nov. 3.] Kedves Zsiga bá', nagy öröm a délvidéki írók lejövetele: lassan-lassan mindenki hazaér, hazajön - de félek a csalódástól. A mi „kint a farkas, bent a bárány" írói játszadozásunk, szomorú játszadozásunk, új bárányokat, áldozatokat talál. Félek a hazatérők csalódásától nagyon — vagy talán a nyavalyám tesz néha kishitűvé? Rettenetes tusakodásaim vannak: hát elhullunk nyomorultul, mielőtt megismernénk a cselekvés nagyszerűségét, vagy csak a szó ereje, a keservek megkiáltása a mi részünk? Ha az utóbbi — jaj, még nagyon kevés a szavam: alig pár sorban szakadt föl belőlem millió magyarok reménysége... Jöjjön el a mi országunk! Remeg a kezem, a higany fölfelé kúszik megint: vajon gyógyulok-e? Zsiga bá'-tól többet várok, mint az orvosoktól. Ők orvosságokat írnak (itt egy egész patika mellettem), amiknek egyike se használ - az írók gyógyítanak is. Nem tehetek róla, az orvosokban <is> csak az embert szeretem, az írókban viszont nem keresem az embert. Az új verseimből küldettem a Hídnak; most majd a Kelet Népe következik. Jó egészséget — ennél jobb kívánság nincs. Budakeszi, 1941. nov. 3. Sümegi Tóth 532. GULYÁS PÁL - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Debrecen, 1941. nov. 5.] Debrecen, 1941. XI. 5. Dobozi-bérh. C/9. Kedves Zsiga Bátyám, mint egy nagy család, úgy fordul a Kelet Népe felé Magyarország. Ott ül a körben a jóságos apa, „szigorú szeme meg se rebben", jóságos és szigorú. Dyen ideál rajzolódik ki a K. N. mögött. Egy csomó kritikai írásom nemsoká gépbe kerül. Szeretném, ha a K. N. helyt adna nekik. „Árkádia-Debrecen üzenetei": ez a ciklus címe. A múltkori cikksorozat Ludas Matyi-szerű volt. Ez komorabb, Melius Juhász diktálja inkább. Lehetek-é nyílt, egyenes a K. N.-ben? Fordulhatok-é az „árva nép" nevében a dunai kalmárok ellen? Azt az árvaságot a Szentháromság Egy Atyaisten védte. Ezt — Molnár Ferenc Ördögje. Valami antiszemita förmedvényre ne gondoljon Zs. Bátyám! Van néhány jó zsidó barátom. Egy Nagy András nevű különösen a szívemhez nőtt. Kiváló műfordító és Tóth Á.-finomságú Lírikus. Szegény ember most elbúvik a világtól, különben is súlyos kór miazmáját cipeli. A tüdeje rokkant. A K. Népe népi hangjába mint kiegészítő hang szépen illene egy-két kiváló Valéry-fordítása: A pálma, Tengeri temető. S néhány pamasszien-finomságú lírai verse. Jótállok értük, nemes, elmélyedt ihletű darabok. Ha biztatást kapnék, elküldeném. Nem felejtkeztem el korábbi ígéretemről sem — az Edda is sorra kerül. Csak a műformára vártam — „ÁrkádiaDebrecen üzenetei" : itt sok mindent elmondhatok.