Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

41. KÓNYA LAJOS - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Felsőgalla, 1940. jan. 3.] Felsőgalla, 1940.1. 3. Mélyen Tisztelt Főszerkesztő Úr! Nagy örömmel vettem kezembe a Kelet Népe megújhodott számát. Egy szóval kifejezhetem a véleményemet a lapról: nagyszerű. Nem azt akarom evvel mondani, hogy azelőtt nem volt jó, de szemmel láthatóan anyagi gondokkal küzdött, s ez meglátszott rajta nagyon, örültem ennek a felfrissülésnek, örülök, hogy Főszerkesztő Úr fogja öszsze a fiatalokat, akik a Válasz megszűnte után bizony széthulltak. Főszerkesztő Úr a legméltóbb erre. Jólesik együtt látni a régi neveket. A lap szelleme nagyon jó. A Választ annak idején nagyon szerettem, de kicsit kevés volt benne az irodalom. így jobb. Ne politizáljunk, de ne is hallgassunk mélységesen társadalmi bajainkról. Az Új Időkféle lapokból elég volt. Szomorú, hogy még most is az a „magyar középosztály" lapja. Adja az Isten, hogy a mi lapunk terebélyesedjék föléje. Egyidejűleg küldök félévi előfizetési díjat. És egyik példányt visszaküldöm, mert tévedésből kettőt kaptam. Főszerkesztő Urat szeretettel köszönti Kónya Lajos 42. FAUST IMRE - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Kassa, 1940. jan. 4.] Kassa, 1940. január 4. Kedves Zsiga Bátyám, tegnapi lapomat csak úgy kutyafuttában írtam, azt akartam, hogy még az éjjeli vonattal elmenjen. Kassa az előfizetők számát illetően csalódást jelent a számomra. Sokkal nagyobb eredményt vártam az eddig elértnél. Ennek több oka van, amelyekről személyesen akarok beszámolni. Haltenbergerrel ma sem tudtam beszélni, mert még mindig beteg, illetőleg csak tegnap késő este tudtam meg, hogy a kirándulásról betegen érkezett haza. Helyette Dobossyval találkoztam, akiről Haltenbergerné mint családjuk legjobb barátjáról nyilatkozott, mint aki mindenben a segítségemre lesz. Ez a találkozás arról győzött meg, hogy Haltenbergertől sem remélhetek útbaigazítást, támogatást. Mondhatom, hogy nagyon meg vagyok döbbenve ezen az eredménytelenségen, de a munkát mégis szombat délig folytatom, mert amit emberileg meg lehet csinálni, azt elvégzem. Azon dolgozom, hogy a lapnak a megfelelő jó alapot megteremtsem. A ránk nézve mértékadó körökkel a lapot megismertessem, s az itteni terjesztőink munkáját megkönnyítsem. Azt hiszem, hogy ez sikerülni fog, az eddigiekből erre következtetek. Határtalanul nagy a bizalmatlanság a hazai sajtónk iránt azoknál, akiknek a mi la-