Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)
Szervusz, fiam, írjál, de hosszú levelet, minden apróságot! Mindnyájatokat köszöntelek. Janival ne idegeskedj! Anna nénivel se! Csókollak. Csók Apu Itt nincs posta úgy, mint otthon. 425. MÓRICZ ZSIGMOND - JÓCSIK LAJOSNAK [Kolozsvár, 1941. jún. 11.] Kedves Lajos, az éjjel végre elolvastam a K. N. új számát, s nagyon jó. A Féja cikke adatokban gazdag, meggyőző és jó irányszabó. A szövetkezeti cikkből, úgy látszik, nem sokat húzhattak, mert nem vettem észre, mit? Ha húztak a kéziratot tartsd kéznél, hogy akármikor elő lehessen venni. Ennek a cikknek máris roppant hatása van. Muszáj ilyen jelzőt használni, úgy beszéltek róla, Edgár, Nagy István s már mások is. De csak a jövőben fog hatni. Erre sokat hivatkoznak még. Illyés-részlet — nagyon okos, hogy felvetted. Simándi igen jó. Az erdélyiek jók. Szóval, a szám remek. Én még két hétig itt maradok, mert 22-én lesz rádióm innen, s szeretném ezt mint ürügyet arra használni, hogy itt lappangjak, s itt dolgozzam fel székelyföldi jegyzeteimet. 23-án megyek haza, gondolom. A mostani szám azóta készen van. Nem is tudom, mi lesz benne, amit ismerek. Én a szombatos cikkel nagyot akartam, remélem, a lapnak is jó lesz. Gondolom, négy oldal, Tolnaiból is négyet ha veszünk, az már fél szám. A többit lehetőleg rövid dolgokkal kellene megtölteni. Általában törekednünk kell rövideket adni. Pl. Jócsik-jegyzeteket. Mért nem írtál semmit? Még nem olvastam az Iparra, magyart! Talán jövő éccaka elolvasom. Réti dr. nem ér semmit. Érthetetlen, mennyire nem tud semmit se csinálni, pedig helyzetemben olyan változás fenyeget, hogy valószínűleg nem tudok tovább a lapra áldozni, mert az Ath. meg akarja vonni, vagy már meg is vonta az előleget. Váratlanul értesültem róla, ahogy [a] székelyektől ideértem. Most táviratozok s levelezek velük. Itt, Erdélyben, Marosvásárhelyen Bernáthné akarja a főbizományosságot vállalni, de szüksége volna egy vasúti jegyre. Mondd, nem tudnál a sajtófőnökséggel beszélni, hogy milyen jegyet lehetne vásárolni neki? (Ő fizetné.) Vannak ilyen kiadóhivatali jegyek. Ilyet vettünk tavaly Faustnak. Csak Erdély körzetre kellene neki. Erdély már, azt hiszem, el fogja tartani magát. Amerre jártam, mindenütt nagy hatást lehetett ta[pa]sztalni. Az előadások zsúfolva voltak, s bámulva hallgattak. De itt éppen olyan előfizetés-iszony van, mint nálunk. Nem szegénység az oka — itt most tizenkét pengő egészen jelentéktelen összeg -, hanem az, hogy nincsenek hozzászokva, hogy öntudatosan olvassanak lapot, s ezért azt veszik, amit rájuk kényszerítenek. Edgár, remélem, a címügyeket megírta. Pontosan kézbesíttetni, ez nagyon fontos. Molter pl. még ma sem kapta meg a példányt, pedig „előfizető", mondja. Ha nem az,