Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

tem, és igazán jólesett az első számban két cikke. Azonban, mint barátaim mondják, meg kellene szerezni Szabó Dezsőt is, aki, hiába, mégis — öreg kora ellenére is — irodalmunk egyik legnagyobb értéke. Általában nagyon meg vagyok elégedve az új Kelet Népével, de megállapíthatom, hogy az új alak igen rossz. Igen üdvös volna — ismerve Széchenyi Kelet Népe c. művének első kiadását és annak alakját — azt átvenni. Az egy nagy oktáv könyv, az első lapon semmi más, mint a jellegzetes betűkkel szedett címe: Kelet Népe. Ez kétségtelen kisebb alakú lenne, de az oldalszámot emelni lehetne'. (Igaz, ez most igen bajos.) Hogy a tőke is gyarapodjon, a folyóirat vehetne fel hirdetéseket is, amit egy vagy több színes oldalon mellékelne a folyóirathoz a többi folyóirathoz hasonlóan. Magam is ideges ember vagyok, és így talán jobban megérthető, hogy a Kelet Népe [legjnagyobb hibájának azt tekintettem, hogy sohase — kivéve a legújabb számot — jelent meg pontosan, sőt.... A jövőben lehetőleg mindig pontosan jelenjen meg a kisebb oldalszámban is. Most térek a szellemi térre. Mint már fentebb említettem, a lehető legnagyobb mértékben meg vagyok elégedve a Kelet Népével, de igen sajnálom, hogy komoly könyvbírálatot vagy könyvismertetést nem hoz, különösen legújabban. Szépirodalmi lap va gyünk, tehát a bírálat életszükséglet, különösen akkor, amikor egy egészséges irodalmi légkört akarunk teremteni. Bátyámtól igazán egészséges ötlet a folytatásos regény írása. Csak az ily fajta regényeknek egy nagy hibája van. Az írójuk vagy rövidre, vagy hosszúra nyújtják, és nem tekintik, legtöbben csak helytölteléknek szánják, s ezért van az, hogy folytatásos regények közül alig egy-kettő jó (Németh Laci: Emberi színjáték). Messze álljon tőlem, hogy én Zsiga bátyámat efféléktől féltsem, sokkal jobban ismerem írásaiból, csupán azt aka[rom] mondani, hogy ne engedjen másnak, azaz csak Németh Lacinak folytatásos regényt írni. Végül hirdessen a Kelet Népe igen csekély díjazással novella, vers, regény, esszé stb. pályázatot. A legiobbak közlésének a reményétől jobban fellelkesednek a fiatal, eldugott „tehetségek", mint a díjtól. A Nyugat is hány tehetséget köszönhet a pályázatainak, pl. Németh Lászlót is. Én készségesen közreműködök a Kelet Népe népszerűségében, népszerűsítésében. Már most is egész kis olvasókört toboroztam. Sajnos ez, tudom, mind kevés. Sokan, így én is, igen üdvösnek tartanám, ha Zsiga bátyám meg tudná munkatársnak szerezni Kar[ácsony] Sándort is. ő szívesen ír, mi szívesen olvassuk, Zsiga bátyám pedig szívesen fogadja. De már más írnivalóm nincs is, ezt a levelet hamar — átnézés nélkül - feladom. És maradok Zsiga bátyámnak őszinte híve, a Kelet Népének pedig hűséges előfizetője és olvasója. Dankó Imre Kunszentmiklós. Ui. Zsiga bátyámnak, egész családjának, a Kelet Népének, annak minden írójának boldogabb újévet kívánok. Dankó Imre