Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

nyei azonban minden munkámban feltartóztattak. Engedd meg, hogy soraidra a következő' megjegyzéseket tegyem: A Pesti Lloyd Társulat nyomdája nem kiadóvállalat, hanem egyszerű nyomdaüzem, amely a hozzá hozott feladatokat elvégzi, és ezért, az üzleti szokásoknak megfelelően, a megállapodások értelmében bizonyos záros határidőn belül jogosult számlája ellenértékét kérni, és ha kell, behajtani. Az Athenaeum kiadóvállalat volt, és ma is az. Ha Miklós Andor, aki az Athenaeum tulajdonosa volt, akár üzleti okból, akár nemzeti célból rizikót vállalt, a saját vagyonából vállalta azt, és amikor tette, tudta, miért teszi. Ugyanez áll az Athenaeum kiadó- és nyomdavállalat mai vezetőségére is. Amikor a Pesti Lloyd Társulat nyomdaüzemének vezetője, Móricz Miklós dr. a Kelet Népe nyomását vállalta, bár ismerve a helyzetet, amelyről Te is informálsz, jogos aggodalmat kellett volna táplálnia, hogy Móricz Zsigmond nem lesz abban a helyzetben, hogy nyomdaszámláit kifizethesse, ezzel nemcsak egyszerűen túllépte hatáskörét, mert üzleti rizikóba semmi körülmények között sem szabad a mi nyomdaigazgatónknak bocsátkoznia, hanem nyilván elfeledkezett arról is — és legyen szabad, hogy Téged is emlékeztesselek erre -, hogy a saját fivérével szemben még fokozottan erkölcsi kötelessége lett volna a vállalat szempontjából a legnagyobb óvatossággal eljárni, minden rizikót kerülni, és ez a kötelessége ma is fennáll. Én, illetve a Pesti Lloyd Társulat igazgatósága, illetve a Pester Lloyd vezérlőbizottsága, amely a Pester Lloyd fenntartására szükséges összegeket előteremti, csakis akkor érhettük volna el a kitűzött célt és dönthettünk volna arról, vállajuk-e a nemzeti cél érdekében a rizikót, ha a kötendő ügylet minden elemét a nyomdaigazgató, mielőtt az ügyletbe belement volna, elénk terjesztette volna. Ha tudtuk volna, mit vállalunk, és úgy mentünk volna bele ebbe a kockázatos üzletbe, jogos lett volna a szemrehányásod, hogy most nem akarjuk egy magasztosabb üzlet rizikóját vállalni. A Pesti Lloyd Társulat igazgatósága és a Pester Lloyd vezérlőbizottsága ideálokért küzd, és ezért tartja fenn a Pester Lloydot, amelynek magasztos és nemzeti hivatása van. A nyomdának a feladata pedig kettős: az egyik a Pester Lloyd előállítása, a másik pedig, hogy tisztességes nyomdai munkával keresett jövedelméből szintén hozzájáruljon a Pester Lloyd fenntartásához, amelyet különben, a nemzeti célra való tekintettel a kormány és a magyar közgazdasági élet tartanak fenn. Ezeknek a pénzén a Pester Lloydnak nincs joga más nemzeti célokat szolgálni, bármennyire meg lenne is győződve azok értékéről vagy magasztos voltáról. Az irántad érzett mély tisztelettel és a zsenid iránti bámulattal, legyen szabad azonban ebben az egyszerű nyomdaüzleti kérdésben őszintén megmondanom, hogy én Tőled, kedves Zsiga Bátyám, legutóbbi leveled helyett egy fix visszafizetési tervet vártam a nálunk f. évi július hó l-ig fennálló, Kelet Népe 6353,16, Magvető 5623,59 P, öszszesen P 11 976,75 (Tizenegyezer kilencszázhetvenhat 75/100 pengő) kontrahált adósságaid visszafizetésére vonatkozólag. Minthogy ez a pozitívum hiányzott leveledből, és azóta sem hallottam arról, hogy ilyen ajánlatot tettél volna, és minthogy baráti kéréseim, hogy fordítsd más irányú jövedelmeidet egyenesen a Lloydnál fennálló tartozásaid letörlesztésére, sajnos nem jártak eredménnyel, egyidejűleg, az erre legilletékesebbek támogatásával, Jellen Gusztávhoz, az Athenaeum vezérigazgatójához fordulok, azzal a kéréssel, állapodjék meg Veled baráti úton arra vonatkozólag, hogy ottani jövedelmeidnek itteni adósságoddal arányban álló része közvetlenül pénztárunkhoz fizettessék be adósságaid törlesztésére.