Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

Arra is meg akartam kérni, adjon fel 1—1 példányt a Tarkiainen cikkéből, meg a következő számban kissé időtmúlta, de mégis finn íráskámból Kannisto Artúr egy. tanárnak (a budapesti + debreceni egy. díszdoktora), Helsinki, Tehtaankatu 7. ő irányította a háború alatt a külföldi tud. körök propagandaszerű tájékoztatását és gyűjti össze a Finnugor Társaság számára a finn tollból kikerült külföldi írásokat. Azt azonban nem írtam meg, milyen nagy csemegét szolgáltatott Bank Sándornak azzal a Korunk és Hangunk-rovatában a MTI korunkra és hangunkra oly jellemző megszólaltatásával! Mindnyájan élveztük. Persze, az idők rohannak, azóta már el is felejtettük, milyen idillikusán vesztette el egy régi független nemzet függetlenségét: „a dánok ugyan készek voltak királyukért és hazájukért minden áldozatot meghozni, de sajnos, sem a király, sem a haza nem kívánta tőlük ezt az áldozatot". Most a drága és mindig olyan szívemberei[!] hollandokért fáj a szívem..., és Talasék elkerülnek tőlünk. De üres lesz nélkülük Pest! Cseresnyevirágzáskor, csibecsipogás idején most sokszor eszembe jutott Leányfalu. Szép lehet most! Persze, Erzsike magában élvezheti. íróasztalomon 3 tulipán a tü körben tükröződőkkel együtt 6 —, Magának pedig százai lehetnek a legremekebbekből! Persze, én ezeknek is örülök. Jún. 5-én lesz egy éve, h. Arvi „hazát cserélt". Gondoltam, hátha szán vagy 3-4 hasábot az emlékének. Igyekeztem rövidre fogni, csak egypár könyvét említettem meg — a magyar kapcsolatairól is a legkevesebbet, hogy ki ne dobjon vele. Csak jólesik mégis gondolni rá ilyen formában is. Én is szeretném már egyszer Miskolcon látni, de úgy, hogy aztán csakugyan Játhassam" is. Vajon mikor? Addig is szívből üdvözli Mária 165. BABITS MIHÁLY - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Budapest, 1940. máj. 11.] Budapest, 1940. május 11. Kedves Zsigám, nagyon köszönöm meleg és baráti szavaidat. Távollétem és betegségem miatt annyira elmaradtam a világtól, hogy — őszintén bevallom — nem is tudom, mi az a Magvetői De akármi is, magától értetődik, hogy a kért hozzájárulást verseim felvételére — mivelhogy te kéred — szívesen megadom. Sokszor ölel, s igaz szeretettel kíván minden jót régi barátod Babits Mihály