Cséve Anna szerk.: Babits Mihály kéziratai és levelezése (katalógus) I. (Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusa 3. Budapest, 1993)

Előszó (Nemeskéri Erika — Láng József)

ELŐSZÓ Babits Mihály a Nyugat első nemzedékének Ady mellett legjellegzetesebb lírikusa, akinek irodalmi hagyatéka valamennyi nemzedéktársa hagyatékához hasonlítva talán a leggazdagabb. Ez a bőség Török Sophie-nak köszönhető. „Török Sophie, amellett, hogy írói életművét építette, egyre fontosabb föladatának tartotta, hogy Babits életének minden dokumentumát összegyűjtse. Nem volt ehhez szakképzettsége, de nem is igényelt ilyesmit. A maga fantasztikusan szívós, mértéktelen és kissé szeles módján mindent gyűjtött a fontos okiratoktól a kéziratokon, számlákon, napi följegyzéseken át a színházjegyekig, a levelektől a személyes tárgyakon, emlékeken át orvosságos üvegekig, játékszerekig" — emlékezik vissza Keresztury Dezső Babits. Levelek, tanulmányok, emlékek című, 1988-ban megjelent könyvében. Babits özvegye férje halála után eladta tágas Attila utcai lakásukat, s a Jagelló úton vásárolt kisebb otthont. E lakásban már nem tudta elhelyezni Babits könyvtárát, ezért a Baumgarten Kuratórium javaslatára a Sas utcai alapítványi könyvtárban rendeztek be külön szobát Babits könyveinek. A Baumgarten Ferenc alapította könyvtárban akkor már Király György, Tóth Árpád és Kosztolányi Dezső könyvtára is ott volt. Török Sophie ugyan megtartotta a számára kedves darabokat, de magánkönyvtáruk zömét a Sas utcába költöztette, és számos emléktárggyal, néhány bútordarabbal egészítette ki azt. így alakulhatott ki ott, a Sas utcában a Babits emlékszoba.

1 Mindennek az özvegy naptáraiban is nyoma van. Az első naptárbejegyzés 1942. június 24-i dátumú, s a Sas utcába történő szállítás tényét rögzíti.

2 A következő bejegyzés július 1-jéről való: „a Baumgarten házban mindent beraktam Mihály szobájába."

3 A további eseményrögzítések közt is található ide vonatkozó megjegyzés. Innen tudhatjuk, hogy hol fogadott lányával, Ildikóval, hol barátaival kereste föl a Baumgarten könyvtárat, s ott rendezgette elhunyt férje holmiját.

4 Babits kéziratait és levelezését Török Sophie magánál tartotta. De ahogy a háború közeledett Magyarországhoz, Babitsné egyre nyugtalanabbul kereste a megoldást, hogy az otthonában őrzött kéziratokat és relikviákat valamivel biztonságosabb helyre juttathassa. Tolnai Gáborhoz írott leveleiből jól látható, hogy milyen kapkodva igyekszik a megfelelő megoldást megtalálni. 1943. augusztus 19-i keletű az a Tolnaihoz írott levél, amelyben ezt olvashatni: „Bank safe-ből kivettem 1 Lakatos István: Özvegy és leánya. In: Ugyan miféle kutya ez? Békéscsaba, 1984. Lapszám nélkül. 2 OSZK Kézirattár, Fond III/2347.: „Mihály könyvtárát a Sas utcába költöztettem." Lásd 2. jegyzet. 4 Lásd 2. jegyzet.