Cséve Anna szerk.: Babits Mihály kéziratai és levelezése (katalógus) I. (Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusa 3. Budapest, 1993)

Útmutató a katalógus használatához (Kelevéz Ágnes — Láng József)

Az aláírást mindig betűhíven közöljük, ha ragozva van, ragozottan, ha szövegbe foglalva, három pont között. Ha a levelek leírásaiban az aláírások helyén két név szerepel egyszerre, ez azt jelenti, hogy az adott levél írója egy másik személy nevében is aláírta a levelet. Állapot A kéziratok állapotát szükség esetén részletesen leírtuk. Egy részük eró'sen rongált és nehezen olvasható. A hagyaték jellemzője, amint erről katalógusunk előszavában is szó esik, hogy Török Soühie minden lehetséges papírdarabot, akár kezdetleges verstöredéket is gyűjtött és megőrzött, ezért sok a halvány, nehezen olvasható ceruzaírású töredék, a rossz minőségű papír. A legváltozatosabb méretű papírokon olvashatók teljesen eltérő célú és minőségű szövegek, a remekműtől kezdve a számtani műveletekig. Lelőhely, proveniencia A kéziratok lelőhelyét lehetőség szerint mindig pontosan megadtuk, kivéve a még feldolgozás alatt lévő közgyűjteményi anyagokét, melyek kapcsán csupán a kéziratokat őrző tárat jelölhettük meg. Mivel a kéziratok és levelek számbavétele során — noha katalógusunkban regisztrálunk néhány külföldön található kéziratot, illetve levelet is — munkánk lényegében az ország határain belülre korlátozódott, a lelőhelyadatok túlnyomó hányada hazai őrzési helyre utal. A magántulajdonban lévő kéziratok lelőhelyét a tulajdonos nevének és tágabban értelmezett lakhelyének (pl. Budapest) a feltüntetésével adtuk meg. A proveniencia adatait leírásunkban igyekeztünk következetesen feltüntetni. Kivételt csak a Babits-hagyaték (OSzK Fond III.) kéziratainak és leveleinek leírásakor tettük. E leírásokban a provenienciát külön nem jeleztük. Az eredet jelzését a szóban forgó leírásokban a lelőhelyadatra bíztuk. Vagyis, ha egy kézirat vagy levél jelzeteként a leírásban az OSzK Fond III. megjelölés fordul elő, a kérdéses kézirat vagy levél Babits hagyatékából való. Az egyéb anyagok kapcsán megpróbáltuk kideríteni a kézirat vagy levél valamennyi korábbi őrzőjének kilétét, a dolog természetéből adódóan azonban ez a megfelelő információk hiányában csak az esetek egy meglehetősen csekély hányadában sikerült. Visszamenőlegesen általában csak egy tulajdonosig tudtuk megállapítani, hogy a kézirat vagy a levél felett ki rendelkezett, és azt már nem sikerült kinyomozni, ő kinek a révén jutott ahhoz hozzá. Annotáció Az egyes leírások befejező részében, az annotációban vegyes jellegű közlések kaptak helyet. Itt soroltuk fel a kéziraton található más művek címét, megadva egyben az adott mű kéziratának a katalóguson belüli részletetes leírására utaló tételszámot. E bekezdésben adtuk meg az olyan tájékoztató jellegű információkat, melyek az adott kézirat keltezésének vagy leírása más vonatkozásainak a megértéséhez elengedhetetlenül szükségesek voltak, továbbá e helyt közöltük, mégpedig