Cséve Anna szerk.: Babits Mihály kéziratai és levelezése (katalógus) I. (Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusa 3. Budapest, 1993)

Útmutató a katalógus használatához (Kelevéz Ágnes — Láng József)

alapvető munkáira, továbbá Gál István és Téglás János szövegkiadásaira, az általuk összeállított kötetekre és azok jegyzetapparátusára. Munkánkat nagyban segítette az, hogy időközben megkezdődött a Babits-versek és Babits levelezésének kriti­kai kiadása, s ütemesen készült a tudományos igényű Babits-bibliográfia Stauder Mária és Varga Katalin szerkesztésében, valamint Róna Judit és Ruttkay Helga munkája nyomán a Babits életrajzi kronológia. E munkálatok időközi eredményeit folyamatosan hasznosítottuk a magunk munkájában. Miként a fentiekben jeleztük, katalógusunknak nem feladata, hogy az új vagy a régi adatokhoz indoklást fűzzön, csupán feltünteti azokat: a kritikai kiadás jegy­zetapparátusa, az életrajzi kronológia forrásmegjelölése adja majd magyarázatukat vagy vitatja állításukat. Katalógusunkban csak azokban az esetekben szerepel a tételeknél rövid magyarázat, ha ennek hiánya a felhasználhatóság és a megértés rovására ment volna, vagy ha a textológiai anyag meghatározásához nem autográf forrást is fel kellett használni, illetve ha a kézirat egy konkrét eseményhez kap­csolódott, s az erről való rövid magyarázat nélkül érthetetlen lenne a leírás. Az első közlések helyét csak akkor adtuk meg, ha az filológiailag indokolt volt, például címeltérés esetében, vagy ha más, téves lelőhely szerepelt az előző publikációban. Kivétel a Levelezés, melynek kapcsán igyekeztünk minden teljes szövegközlés lelő­helyét megadni. A források rövidítésének jegyzéke a jelen előszó után található. A katalógusszerű leírás módszerén, hasonlóan e sorozat más köteteihez, meg­határozott esetekben túlléptünk. Pontosan közöltük az ajánlások szövegeit, vala­mint azokat a filológiailag forrásértékű feljegyzéseket, melyek a kéziratok vagy leve­lek szövegei mellett találhatók. Eltérően viszont a József Attila katalógustól, a teljes feljegyzésanyag szövegszerű közléséről le kellett mondanunk, mert ez e gazdag ha­gyaték esetében szétfeszítette volna kötetünk kereteit. Idegen kéz rájegyzéséinél is hasonlóan jártunk el, például a szerkesztői utasítások betűtípusra vonatkozó részeit összefoglalóan írtuk le, viszont a keletkezéstörténet szempontjából fontos szövege­ket betűhíven közöltük. Török Sophie magyarázó jegyzeteit mindig közöljük, még akkor is, ha azok hibásak. Az utóbbi esetben jelezzük a magyarázatok téves voltát. A levelezés leírása során figyelmen kívül hagytuk a Baumgarten Alapítványnak és a Nyugatnak címzett leveleket, ezeket csak akkor regisztráljuk, ha személyesen Ba­bitsnak szólnak. Nem tekintettük levélnek a meghívókat, levélkártyákat és azokat a nyomtatványokat, amelyeken nem volt kézírás. A katalógusban szereplő tételek — két fejezetet kivéve — műfaji, azon belül ábécé rendben követik egymást. A Levelezés leírásán belül elkülönítettük a Babits Mihály által írt s a neki címzett leveleket. A leírások besorolása e részekben is az ábécé rendet követi, ám ha egy személyhez több levél szól, vagy egy levélíró több levelet intézett Babitshoz, ezek leírásait időrendbe raktuk. Az ábécé rend tekinte­tében az ajánlások és a dokumentumok leírásainak besorolásakor tettünk kivételt. Az ajánlások esetében az alapvető rendező elv az ajánlásokat őrző kötetek megje­lenésének időrendje volt, de ezen belül ismét csak az ábécé rend érvényesül. Pl. a Herceg, hátha megjön a tél is című kötet különböző példányaiba írt ajánlások leírásai a címzettek nevének betűrendjében követik egymást. Teljes és szigorú idő­rendben állnak viszont a Babitscsal kapcsolatos dokumentumok leírásai. Mindebből nyilvánvaló, hogy katalógusunk szerkezete, a sorozat koncepciójának megfelelően, alapvetően miíközpontú, tehát nem a kézirattári vagy provenienciális egységeket

Next

/
Thumbnails
Contents