Cséve Anna szerk.: Babits Mihály kéziratai és levelezése (katalógus) I. (Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusa 3. Budapest, 1993)

Előszó (Nemeskéri Erika — Láng József)

Két nappal később a Világosság a költő özvegyét is meginterjúvolta. Török Sophie cáfolja Bóka állítását, hiszen ő saját kezűleg csomagolta be Babits Mihály hagyatékát három nagy bádogládába — ismét a három ládáról van szó! —, és azokat az ostrom előtt kérésére Voinovich Géza az Akadémia pincéjében helyezte el. Az ostrom után feltörve, szétdobálva találták a hagyatékot, s a ládák eltűntek. Most — 1947-et írnak! — Török Sophie maga is föltételezi, hogy valaki talán mégis összeszedte a szétszórt kéziratokat, s Pannonhalmára vitte. Október 30-án újabb cikk foglalkozik a Pannonhalmán föltalált Babits-anyag­gal: „Most folyik a három láda tartalmának leltározása. A Babits-család okmány­és levéltárának rendkívül érdekes irományai kerültek elő a felnyitott ládákból. Az iratok tanulmányozása során kiderült, hogy a Babits-család legidősebb férfitagjai az ezerhétszázas évektől kezdve naplót vezettek, és úgy látszik, ez a családi hagyomány apáról fiúra szállt. Egyelőre Babits Mihály naplójára még nem akadtak rá. Az is lehet, hogy ő már nem vezetett naplót. Az egyik ládából az 1848-as forradalom rendkívül értékes ereklyéit szedte ki a bizottság". 13 Érdeklődtünk a Pannonhalmi levéltárban, van-e nyoma, ki helyezett el és mi­kor ereklyéket a Babits család tulajdonából, de nem tudtak rá válaszolni. Hogy is válaszolhattak volna, mikor negyvenhétben az Elhagyott Javak Kormánybiztossá­gának győri kirendeltsége magához vette a Babits-család három ládányi anyagát. Ez a három láda azért is zavar bennünket, mert mint Török Sophie nyilatkozta volt, az akadémiai rejtekhelyről az ő három ládája eltűnt. De maradjunk még a titokzatos pannonhalmi ügynél. A Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Biztosságának töredékesen fönnmaradt iratanyagát Az Új Magyar Központi Le­véltár őrzi. Ebben az iratanyagban található Fügedi Erik egy átirata, amelyben kéri, hogy a Babits-család fölbukkant anyagát az Országos Levéltárban helyezhes­sék el. 14 Ugyancsak ebben az aktacsomóban van a Miniszteri Biztosság nyári és őszi munkájáról készült beszámoló Ortutay Gyula miniszternek szánva. E jelentés hete­dik lapján esik szó arról, hogy fontos 1848-as anyagot tartalmazó Babits-levéltárat találtak, amire az Országos Levéltár beadta igénylését. 15 Az emlegetett 48-as erek­lyék ma a szekszárdi Babits Emlékházban találhatók. 16 Figyelembe véve mindazt, amit a pannonhalmi ládák tartalmáról a rendelkezésünkre álló források alapján tud­hatunk, nyilvánvaló, hogy a Pannonhalmára került három láda tartalma és Babits Mihály kéziratos hagyatéka között indokolatlan bármilyen összefüggést keresni. Bizonyos viszont, hogy az Akadémiáról Babits Mihály hagyatéka— vagy leg­alábbis annak túlnyomó része — visszakerült Sörök Sophie-hoz. A hagyaték rende­zéséhez segítséget próbált nyújtani Lakatos István, Rába György, majd pedig Gál István. Török Sophie idegállapota azonban olyan volt, hogy minden rendezési kísér­letet meghiúsított. így a hagyaték meglehetősen aggasztó körülmények között várt jobb sorsára. Keresztury Dezső emlékezése a tanúnk erre: „Meglepve tapasztaltam, 1 Világosság 1947. okt. 26., 28., 30. A lap említet, ill. idézett cikkei kivágat formájában Török Sophie gyűjtéseként Babits hagyatékában is megtalálhatók. L. OSzK Kézirattára, Fond III/2114. 14 ŰMKL XIX-I-13. 377/1947. sz. akta, 1947. nov. 3. 15 ŰMKL XIX-I-13. 388/1947. sz. akta. 16 Csiszár Mirellának, a szekszárdi múzeum munkatársának közlése szerint az említett iratokat vagy legalábbis azok egy részét dr. Fördős Dezsőné Kelemen Gizella — a költő unokahúga — 1965­ben adta el a múzeumnak. G

Next

/
Thumbnails
Contents