Andor Csaba - Leblancné Kelemen Mária szerk.: Madách Imre kéziratai és levelezése (Katalógus) (Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusa 2. Budapest, 1992)

Bevezetés

juk, bár a katalógus összeállításának végén szerzett értesülésünk szerint a levél a kö­zelmúltban a Dél-Amerikában élő Madách-leszármazottak révén Balassagyarmatra került). Madách-dedikációk Kutatásunk talán legszegényesebben záruló fejezete a Madách által dedikált könyvek feltérképezése volt. Minden erőfeszítés ellenére mindössze két dedikáci­óra akadtunk: Matzon Frigyesné Balogh Anna a tulajdonosa a Károlyi Miksáné Huszár Annának dedikált első kiadású Tragédiának, s Szabó József püspök gyűj­tőmunkájának jóvoltából a Xántus János Múzeumban található a másik dedikált példány, amelyet Szentiványi Bogomérnak dedikált a szerző. Az eredmény azért is elszomorító, mert a jelekből ítélve voltak dedikált példá­nyai Madách főművének, de azok többsége, úgy tűnik, mindmáig lappang. így pl. Rudnay Józsefné Veres Szilárda emlékirataiból tudjuk, hogy létezett egy szüleinek dedikált példány, Enywári Péter pedig tud róla, hogy a háború előtt Erdélyben ad­ta el családja a szépapjának, Rákóczy Jánosnak dedikált példányát ugyancsak Az ember tragédiája első kiadásának. Mivel Madách a második kiadásból is kapott 20 db tiszteletpéldányt, joggal tételezhetjük fel, hogy azok egynémelyikét is dedikálta, ilyen példányt azonban nem ismerünk. Úgyszintén nem tartalmaznak dedikációt vagy aláírást a Lant-virágok ismert példányai sem. (Itt azonban érdemes megem­líteni, hogy egy korabeli [1858] tintával írt bejegyzés szerint a Xántus János Mú­zeumban lévő, az 1977-es AKV árverésen vásárolt példányt Ozorovszky Béla aján­dékozta későbbi tulajdonosának. Bár ez a név a Madách-kutatók előtt ismeretlen, a későbbiekben talán nyomra vezethet annak kiderítésénél, hogy Madách kiknek adott példányt első megjelent könyvéből.) Ugyanakkor a harmadik „mű"-nek, amely Madách életében önálló „kiadvány­ként" megjelent, a Politikai hitvallomásnak minden ismert kinyomtatott példánya Madách sajátkezű javítását tartalmazza: a tévesen „existentiák"-nak szedett szó „st" betűi minden példányban Madách jellegzetes „g" betűivel vannak átírva („exigen­tiák"). Mindazonáltal Az ember tragédiája két fennmaradt dedikált példánya s egy is­mert szövegű, de lappangó példánya mellé még egy negyedik - sajnos mindmáig lappangó - dedikációt is felvettünk, mivel annak is ismert volt a szövege. Harsá­nyi Zsolt írta Ember küzdj c. életrajzi regényében, hogy 1861 tavaszán, a sikeres választási kampány után Madách Imre egy metszetet ajándékozott Frenyó Nándor nógrádszentpéteri evangélikus lelkésznek, alján ajánló sorokkal. A megajándéko­zott dédunokája, Henriczy Bendegúz megerősítette, hogy a Szent Pétert ábrázoló metszet gyermekkorában még megtalálható volt anyai nagyapja, Frenyó Gyula há­zában, a háború alatt azonban elkallódott. (Hernriczy Bendegúz értesülése szerint maga a metszet a háború után a losonci múzeumban volt, de addigra már kivágták belőle az ajánlást.) Mivel élő szemtanú hitelesítette a regénybeli információt (amit egyébként csaknem bizonyosan Henriczy Bélától, Henriczy Ágoston fiától, Frenyó

Next

/
Thumbnails
Contents